A Warner Bros. a minap tartott egy sajtótájékoztatót a Kutyák és macskák 2: A rusnya macska bosszúja (magyar bemutató: augusztus 5, 3D-ben is) kapcsán, melyen Brad Peyton rendező is megjelent, aki a Collider.comnak a készülő Utazás a Föld középpontja felé 2-ről is elmondott pár dolgot.

Az már korábban kiderült, hogy Brendan Fraser nem tér vissza a második részben, és a főszereplő az első részből ismert Josh Hutcherson lesz. A történet ezúttal nem a Föld mélyén, hanem A rejtelmes szigeten fog játszódni, így a film alapját Verne azonos című regénye képezi. A lényekkel kapcsolatban azt mondta, hogy hasonlóak lesznek, mint az első részben, de kisebb változtatásokkal. A film nagy része a szigeten fog játszódni. Arra a kérdésre, hogy esetleg Némó kapitány is feltűnik-e a filmben, egy sejtelmes „talán”-nal válaszolt.

Aaron (Chris Rock) édesapja meghal. Már a temetés előtt megkezdődnek a bonyodalmak, amikor először egy kínai férfi holttestét viszik el neki. A „csere” hamarosan megtörténik, de Aaron igazán komoly megpróbáltatásai csak ezután kezdődnek, amikor megérkeznek a rég nem látott rokonok.

Bátyja, Ryan (Martin Lawrence) sikeresnek mondható író, amiért Aaron neheztel is rá, mert mindig rá irányul a figyelem, és hiába ír ő is, a kutyát sem érdekli. Unokahúga, Elaine (Zoe Saldana) a temetés előtt szeretné közölni édesapjával, hogy összeházasodnak barátjával, Oscarral (James Marsden), akit a papa mindig is utált. De itt van még a morgós Russell bácsi (Danny Glover), Norman (Tracy Jordan), akinek megállás nélkül jár a szája, és a kiütései miatt pánikol, és Derek (Luke Wilson) a család jó barátja, aki régebben Elaine-nel járt. Ha mindez nem lenne elég, feltűnik egy ismeretlen Frank (Peter Dinklage) nevű fickó, aki felajánlja Aaronnak és Ryannak, hogy 70 ezer dollár fejében hajlandó titokban tartani elhunyt édesapjuk szörnyű titkát. A temetésen tehát igen rövid idő alatt eluralkodik a káosz, és Aaronra vár a feladat, hogy rendbe tegye a dolgokat.

A Haláli temetés Frank Oz 2007-es Halálos temetés című filmjének remake-je, amelyben Matthew McFadyen és Rupert Graves alakították a főszereplőket, és érdekesség, hogy Peter Dinklage is szerepelt benne. A stábra ezúttal sem lehet panasz, hiszen Neil LaBute igazán jó nevű színészeket szedett össze, akik hozták is a tőlük elvárhatót. Chris Rockról, Tracy Morganről, Luke Wilsonról, Martin Lawrence-ről és Danny Gloverről eddig is tudtuk, hogy nem állnak tőlük távol a komikus szerepek, de Zoe Saldanát eddig nem nagyon láthattuk még vígjátékban, így az ő játéka mindenképp kellemes meglepetés. A filmnek természetesen vannak kisebb hibái, melyek szerintem első sorban a forgatókönyvnek „köszönhetők”, mivel úgy tűnt, hogy arra mentek rá, hogy minél több vicces jelenetet rakjanak egymás mögé, és majd csak lesz belőle valami. Ha így gondolták, akkor igazuk lett, mert a Haláli temetés egy kellemes másfél órás kikapcsolódást nyújt például az ilyen meleg nyári napokon.

Végezetül még a szinkronról ejtenék pár szót. Chris Rock állandónak tekinthető magyar hangja, Csőre Gábor orgánumán szólal meg, aki ezúttal is zseniálisan végzi a munkáját. Ugyanez elmondható a Martin Lawrence-ként remekelő Kálloy Molnár Péterről, és a Danny Gloverként morgó Reviczky Gáborról is. Zoe Saldana ezúttal is Pikali Gerdát kapta, aki szerintem egyértelműen a legjobb választás hozzá. Tracy Morgan ezúttal egy mélyebb hangot kapott, ami eleinte egy kicsit furcsának tűnt, de a végére sikerült megszokni, és így utólag azt mondom, hogy illett is az itt játszott karakteréhez.

Összegezve a dolgokat, nekem hibáival együtt is jó szórakozás volt a film, és könnyen lehet, hogy nem most láttam utoljára. A pontszámot tekintve egy 7/10-est adnék rá.

Ahogy már oldalt láthattátok a képen, elindult az oldal fóruma, ahová egy gyors regisztráció után bárki írhat. Egyelőre még csak kísérleti jellegű a dolog, szeretnénk felmérni, hogy hány embert érdekel egyáltalán. Amennyiben beindul a dolog, további témák is várhatók, és természetesen a Ti javaslataitokat és örömmel fogadjuk.

Zack Snyder (Watchmen, 300) új, az ötvenes években játszódó filmjéhez, befutott az első fotó. A produkciót 2011 március 25-én küldi az amerikai mozikba a Warner Bros. Pictures, Emily Browning, Vanessa Hudgens, Abbie Cornish, Jamie Chung, Jena Malone, Carla Gugino, Jon Hamm, Oscar Isaac és Scott Glenn főszereplésével.

A történet középpontjában Babydoll (Emily Browning) áll, akit mostohaapja elmegyógyintézetbe zárat. Babydollra hamarosan lobotómia ("A lobotómia az agy elülső részének, a homloklebenynek az effektív megsemmisítését jelenti.") vár, ezért egy alternatív valóságot képzel el magának, ahol öt tárgyat kell megszereznie ahhoz, hogy végleg megszabaduljon az aljas férfi elől.

Mark Wahlberg nem unatkozik mostanában. Az amerikai mozikban augusztus 6-án nyit a The Other Guys (magyar bemutató: szeptember 30, Pancser police címmel) című vígjátéka, melyben Will Ferrell, Samuel L. Jackson és Dwayne Johnson oldalán szerepelt. Ezen kívül pedig további négy filmje van tervben, melyből a The Fighter és a The Raven című rövidfilm már el is készült. Következzen egy rövid összefoglaló Mark új filmjeiről.

The Brazilian Job:
Már régóta tervben van a 2003-as Az olasz meló (The Italian Job) folytatásfilmje, és Mark tájékoztatása szerint a projekt ismét aktív, így hamarosan várható valami fejlemény.

Five Brothers:
A címből kitalálható, hogy ez pedig a Négy tesó (Four Brothers) folytatásfilmje lesz, melynek már a forgatókönyve is készül, és Mark épp a minap kapott kézhez belőle pár oldalt. A filmben a karaktere egy apafigura lesz, aki segít a környékbeli srácokon, miután bajba kerülnek. Kiderül továbbá, hogy biológiai apjának van egy testvére, és ebből ered az Öt tesó cím.

The Fighter:
„A legjobb film, amiben valaha részt vettem”- mondja róla Mark. Hamarosan láthatjuk az előzetest, maga a film pedig december 10-én kerül a mozikba. Korábban volt szó róla, hogy a Torontói Filmfesztiválon bemutatásra kerül, de ebből nem lesz semmi.

The Raven:A 6 perces rövidfilm már elkészült, és Wahlberg már dolgozik az egészestés változaton a Universallal. Reményei szerint nagyjából két hónapon belül elkészül a forgatókönyv.

Ben Affleck második, The Town (A Tolvajok városa; hazai bemutató: október) című filmjéhez befutott a magyar feliratos bemutató.

A 20th Century Fox egy új TV spot-ot tett közzé James Cameron Avatar-jához, melyet augusztus 27-én küldenek újra az amerikai mozikba, Digitális 3D és IMAX 3D-ben. Az új kiadás 8 percnyi soha nem látott felvételeket fog tartalmazni.

Az Avatar minden idők legnagyobb bevételét hozó filmje, mely 2,7Mrd $-nál jár eddig.

A CBS Films november 24-én mutatja be a Faster (hazai premier: december 9. Forgalmazza: InterCom) című thrillert, melyben Dwayne Johnson, Billy Bob Thornton, Carla Gugino, Maggie Grace (Lost), Oliver Jackson-Cohen és Moon Bloodgood lesz látható. A produkció Joe Gayton és Tony Gayton forgatókönyve alapján George Tillman Jr. rendezésében készült.

A börtön kétféleképp hathat egy emberre: vagy teljesen megtöri, vagy erősebb lesz tőle. Driverrel (Dwayne Johnson) 10 cellában töltött év után az utóbbi történt. Az erő mellett pedig a bosszúvágy is hajtja, hogy megtalálja bátyja gyilkosait, akit annak a bankrablásnak a során lőttek le, ami után ő börtönbe került. A börtönben több ellenséget is szerzett magának, akik már alig várják szabadulásának napját, hogy a kinti kapcsolataik révén bosszút állhassanak rajta. Driver amint kilép a börtön kapuján, máris a négy férfi keresésére indul, akik felelősek a bátyja haláláért.

Alig pár órával a listán szereplő első férfi megölése után ketten vannak a nyomába. Cop (Billy Bob Thornton), egy rutinos zsaru, akinek már csak pár napja van hátra a nyugdíjazásáig, és Killer (Oliver Jackson-Cohen) egy fiatal bérgyilkos, aki a gyilkolás művészetének megszállottja. Így tehát a vadászból hamarosan vad is lesz.

Driver semmivel sem törődve folytatja tovább bosszúhadjáratot, és minden egyes gyilkosság után szembe kerül Coppal vagy Killerrel. Cop bármire kész, hogy elkapja Drivert, mert végre kemény ellenfélre akadt. Megindul az élet-halál hajsza, és újabb részletekre derül fény ebből a tíz évvel ezelőtti gyilkosságból, amiknek következményeként Driver rájön, hogy a listája hiányos, élete pedig nagy veszélyben van.@Luke

Adam McKayék jó ideje tervezgették A híres Ron Burgundy legendája (Anchorman) második részét, a Paramount azonban végül lemondott a filmről, amivel, mint kiderült, egy musicallel lettünk szegényebbek.

„Egy musical lett volna. Négy hónapig ment volna a Broadway-en, és utána jött volna a film.” Árulta el Adam McKay író-rendező.

A CHUD egyik szerkesztője, Davin Faraci felvetetette, hogy miért nem csinálják meg így is a Broadway musicalt, amire McKay azt válaszolta, hogy nagyon kemény próbatétel lenne a színészek számára, ráadásul nem tudná őket fizetni sem.

A rendező és Will Ferrell már készítettek egy Broadway darabot You’re Welcome America. A Final Night with George W Bush címmel, amiért még egy Tony jelölést is sikerült begyűjteniük.

McKay következő filmje a The Boys című képregény adaptációja lesz, amelyre úgy utalt, mint „a napjainkban játszódó Watchmen”.

Amy Adams játszhatja a blues királynőjét, Janis Joplint a készülő Get It While You Can című életrajzi filmben, melyet az Isten városa direktora, Fernando Meirelles fog rendezni.

A Fearnet a napokban készített interjút a Twilighton is dolgozó Wyck Godfrey producerrel, aki elmondta, hogy több filmen is munkálkodik, és az egyik az említett Joplin-film Amy Adamasszel.

A film a legendás énekesnő sikereit és bukását fogja bemutatni. Joplin 1970-ben, 27 éves korában halt meg túladagolásban. Korábban Zooey Deschanel neve is felmerült a szereppel kapcsolatban.

Ryan Bingham (George Clooney) munkája meglehetősen hálátlan: egy olyan cég alkalmazottja, mely arra specializálódott, hogy a gyáva főnökök helyett kirúgja az alkalmazottjaikat. Ryan így szinte egész évben úton van, és már közel áll hozzá, hogy elérje a 10 milliomodik repülővel megtett mérföld távolságot. Alex Goran (Vera Farmiga) hasonlóan sokat van úton, és egy este egy reptéri bárban összeakadnak Ryannal, majd együtt töltik az éjszakát, de egyikük sem vár semmi komolyabbat a dologtól, egyszerűen csak jól érezték magukat a másik társaságában.

Ryan viszont hamarosan egy közel sem ilyen kellemes társaságot kap a fiatal Natalie Keener (Anna Kendrick) személyében, aki szintén a cég alkalmazottja, és azzal az újítással elő, hogy a „kliensekkel’ ezentúl számítógépes kapcsolat segítségével közöljék, hogy ki vannak rúgva, mivel így megspórolhatnák azt a rengeteg pénzt, amit az alkalmazottak utaztatására költenek. Ryan, hogy meggyőzze Natalie-t az újítás fölöslegességéről, magával viszi őt a következő útjára, amely a vártnál is több meglepetést tartogat mindnyájuk számára.

A Thank You for Smoking és a Juno óta tudott dolog, hogy Jason Reitman roppant tehetséges rendező, aki mesterien ért hozzá, hogy könnyed körítésbe csomagolva boncolgasson komoly kérdéseket. Az Egek urában is ezt teszi, ezúttal a (pár)kapcsolatokra fókuszálva, melyből többfélét is láthatunk a film során. A történet nem túl bonyolult, ennek ellenére egyértelműen látszik, hogy nagyon jól megírt forgatókönyv alapján készült a film, így teljesen megérdemelten kapta meg érte a Golden Globe-ot Jason Reitman és Sheldon Turner.

És bizony a három főszereplő jelölése sem volt véletlen, mindannyian csúcsformában játszanak. George Clooney nagyon magabiztosan és hitelesen hozza Ryan humoros, de nehezen elérhető karakterét, Vera Farmiga szintén nagyon jól hozza Alex hasonló figuráját, a legjobban azonban nekem Anna Kendrick játéka tetszett, aki egyszerűen szuper a kétségekkel teli Natalie szerepében. A mellékszereplők között is láthatunk néhány ismert arcot, és róluk is elmondható, hogy hozzák a tőlük elvárható szintet. A történet az elején kicsit lassan indul be, de aztán hamar beindulnak a dolgok, és utána már nincs is üresjárat a filmben. Egy szó, mint száz, nekem nagyon tetszett az Egek ura, így egy erős 8/10-et adnék rá.

- Elmarad a The Expendables augusztusi, hazai premierje...

- Az Easy A (2010) hazai bemutatója november 18. Forgalmazza: InterCom

- A Sejtcserés támadás (The Switch) augusztus 19. helyett valamikor csak októberben kerül bemutatásra a Fórum Hungary forgalmazásában.

- A Ragadozók (Predators) előzeteseiben olyan jelenet található, ami mégsem került bele a filmbe. Robert Rodriguez erre azt a választ adta, hogy csak az előzetes számára készítették az ún. "money shot"-ot.

- A Warner Bros. megvette Colin Trevorrow World War X című forgatókönyvét, melyben egy férfi toboroz egy kormányzati ügynökökből álló csapatot, hogy meggátolják a jövőből érkező terroristákat, akik a történelmen szeretnének változtatni.

- James Franco, Freida Pinto, John Lithgow, Brian Cox, Andy Serkis és Rupert Wyatt után a Harry Potter-ből ismert Tom Felton is csatlakozott a Majmok bolygója-prequelhez (Rise of the Apesle), melynek a forgatása még ebben a hónapban elkezdődik.

-Az Entertainment Weekly értesülései szerint Brad Bird (Hihetetlen család), és a Toy Story 3 forgatókönyvírója, Michael Arndt segítségével írták át a Tron: Örökség (Tron: Legacy) forgatókönyvét, miután a Disney úgy döntött, hogy pótforgatásra lesz szükség.

a következő Tron: Örökség banner:

Kedden kezdődött meg Puerto Ricóban a Fast Five forgatása, így várható volt, hogy a Universal a napokban további szereplőválogatásos hírekről fog beszámolni. Kiderült, hogy a 24 éves portugál Joaquim de Almeida lesz a film fő gonosza, Elsa Pataky pedig a női főszereplő, illetve az első filmben is szereplő Matt Schulze is visszatér.

Almeida egy kegyetlen és nagy hatalmú drogdílert fog alakítani, Elsa Pataky pedig Vin Diesel karakterének szerelmét.

A film 2011. június 10-én kerül a mozikba.

Floria Sigismondi alkotása jó ideig csak kevés moziban futott, és csak bő egy hónappal később kapta meg a széles körű bemutatóját. A 10 millió dollárból készült film nem is jövedelmezett csak 3,5 milliót a mozik kasszáinál, és így a film megnézése után meg is tudom érteni, hogy miért nem lett népszerű széles körben, mert én sem sokaknak ajánlanám.

Na, nem azért, mert a The Runaways rossz film lenne, mert egyáltalán nem az, de mind témáját, mind pedig hangulatát, és ezzel együtt képi világát tekintve csak egy nagyon szűk réteghez szól igazán. Az első képsorok az „1975” felirattal indulnak, ebben az évben kezdődik a történet. Joan Jett (Kristen Stewart) fiatal, lázadó természetű lány, akinek elege van az őt körülvevő környezetből, és minden vágya, hogy játszhasson elektromos gitárján. Bár a rock ekkor már virágkorát éli, csak férfizenekarok vannak, akik rajongóikkal együtt el sem tudnának képzelni egy csak nőkből álló bandát.  Joan azonban nem adja fel álmát, és a menő producer, Kim Fowley (Michael Shannon) segítségével társakra is talál Sandy West (Stella Maeve), Lita Ford (Scout Taylor-Compton), a fiatal énekesnő, Cherie Currie (Dakota Fanning) és egy Robin (Alia Shawkat) nevű lány személyében. A csajok igazi garázs (jobban mondva lakókocsi) zenekarként kezdik, majd hamarosan kisebb bulikon és klubokban lépnek fel, hírük pedig annyira elterjed, hogy az újságok is elkezdenek cikkezni róluk. A banda teljes gőzzel robog a siker felé, de sok nehézség vár még rájuk.

Az eddig elsősorban videoklip rendezései révén ismert olasz rendezőnő, Floria Sigismondi ezúttal már egy egészestés filmet szánt egyik kedvenc zenekarának, így azt hihetnénk, hogy egy másfél órás klipet láthatunk, de nem erről van szó. Az első fél óra nagyon lassan telik el, méghozzá úgy, hogy semmi más nem történik, csak megismerjük Joant és Cherie-t, és azt, hogy hogyan jutnak el az első próbáig. A tehetségkutatós jelenet viszont mindenképp említést érdemel ebből a részből, egyszerűen telitalálat. Ezután belepillanthatunk a próbákba és az első bulikba is, ami nagy kár, hogy csak nagyon rövid időkre, egy-egy szám erejéig, pedig egyértelműen ezek a legjobban sikerült jelenetek, jól láthatóan visszaköszön belőlük a rendezőnő videoklipes múltja. Bár a 106 perces játékidő nem tűnik olyan rövidnek, sokszor mégis nagyon kapkodós a film, és egyik percről a másikra vannak hatalmas ugrások, például egy kisebb buliról egy nagyobb japán koncertre. Nagy hangsúlyt kap még Joan és Cherie barátsága, ám sajnos ez sincs rendesen kibontva, így például az ominózus csókjelenet teljesen furcsán hat, mivel előtte alig tíz percig láthattuk együtt a lányokat, így semmi nem indokolná, hogy máris ilyen közel álljanak egymáshoz. Összességében is elmondható a filmről, hogy a legtöbb jelenetet csak nagyon laza szálak kapcsolják egymáshoz, és bár a végére nem érezzük úgy, hogy hiányérzetünk lenne, azért ezen lehetett volna javítani.Vannak persze pozitívumok is szép számmal, például mindjárt a korszak hangulatának fantasztikus visszaadása, teljesen a ’70-es években érezhetjük magunkat, és a legkisebb tárgy, vagy ruha sem lóg ki egy másodpercre sem ebből a hangulatból, ilyen téren tehát minden maximálisan a helyén van. A koncertes és a próbás részek, mint már említettem, szintén telibe találnak, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy a fejünket rázzuk, vagy a lábunkkal dobolunk egy-egy dal hallatán.

Egy ilyen félig-meddig életrajzi jellegű filmnél természetesen a szereplőkön van a legnagyobb hangsúly, és a bandatagokat alakító lányok közül mindenki remekül teljesít. Kristen Stewart a Twilight Bellájához képest ezúttal egy merőben más oldaláról mutatkozik be a lázadó, alkoholt és kábítószert is fogyasztó fiatal rock királynő szerepében, és egyes jelenetekben megdöbbentően hasonlít Joan Jettre. Dakota Fanning pedig –ahogy azt már tőle megszokhattuk- ezúttal is könnyedén lejátszik mindenkit a vászonról. Egyszerűen árad belőle egyfajta elképesztő átütő erő és magabiztosság, egyértelműen generációja (egyik) legjobb színésznője. Kristenhez hasonlóan rá is elmondható, hogy tökéletesen átlényegült Cherie Currie-vé. A színészek közül a leggyengébb láncszem egyértelműen Michael Shannon, aki az egyébként is roppant unszimpatikus producer karakterére még rátesz pár lapáttal rossz, ripacskodó alakításával, aminek az eredménye egy rettentően ellenszenves, és végtelenül idegesítő karakter, akit legszívesebben már legelső megjelenésekor felpofoznánk.

Azzal kezdtem, hogy csak keveseknek ajánlanám a filmet. A fentebbiekből már le lehet szűrni, hogy miért, röviden összefoglalva pedig azért, mert a The Runaways egy hangulatfilm a sokak által giccsesnek tartott ’70-es évekből, egy sok szempontból szétcseszett és hangázásában jó értelemben véve amatőr zenekarral a középpontban. Floria Sigismondi tehát nem vall szégyent első komolyabb filmjével, és mindenképpen dicséretes az a tisztelet és alázatosság, amivel a bandához közelít. Dakota, Kristen, a zenék és a hangulat pedig mindenképpen megnézésre érdemessé teszik a filmet.

Bár előzetesen nagy elvárásaim voltak a The Runawaysszel szemben, és nálam az idei év egyik legjobban várt alkotása volt, azért összességében mégsem okozott csalódást, de a pontszámot tekintve csak egy erős 7/10-est tudok rá adni.