A világtól egy gát által elválasztva, elfeledett, de erős közösségben él a hatéves Hushpuppy (Quvenzhané Wallis). Édesanyja rég eltűnt, imádott édesapja, a bárdolatlan Wink (Dwight Henry) pedig az alkohol rabja, így a kislány teljesen magára marad az elszigeteltségben. Mivel a társasága csak néhány szelíd vadállat, az élet számára nem más, mint a természet mozgó, lélegző, morgó dolgainak törékeny hálója. Ha pedig ezekben a jelenségekben zavar támad, az veszélyezteti az egész világegyetem harmóniáját. Amikor százévente előforduló hatalmas vihar kavarja fel az öbölváros körüli nyugodt vizeket, nemcsak az édesapa betegszik meg hirtelen, de régen kihalt ördögi lények támadnak fel fagyott sírjukból, hogy rettegésbe taszítsák a Földet. Hushpuppy tanúja lesz az elemek pusztító erejének és megpróbál mindenre és mindenkire vigyázni, aki kedves a számára. Célja, hogy helyreállítsa az egykori idillt és ezzel megmentse haldokló apját. A kis hősnek így korán meg kell tanulnia, hogyan állítsa meg a megállíthatatlant, amely gigantikus erővel csap le a világra.

Sejtettem, hogy súlyos film lesz A messzi dél vadjai, de azt azért nem gondoltam, hogy ennyire. Az első rendezését elkövető Benh Zeitlin nem kis fába vágta a fejszéjét ezzel a témával, és valami olyat mutat nekünk, amihez hasonlót ugyan talán már láthattunk, de ennyire erőteljes megvalósításban biztosan nem, A kis faluban elképesztő nyomor uralkodik, mindent belep a szemét és a kosz, de a közösség mégis összetartó, rengeteg mindent megünnepelnek, és esetenként kifejezetten boldogok. Ráadásul ezt az egész világot egy hatéves kislány szemével láthatjuk, ezzel is még tovább növelve minden mozzanat, jelenet és pillanat jelentőségét.

Hushpuppy alapvetően olyan, mint bármelyik másik gyerek. Akármilyen kemény, sőt, esetenként durva is részeges édesapja, végtelenül szereti őt, és bármit megtenne érte különösen azután, hogy megtudja: beteg. Ez a film szempontjából is komoly fordulópont, mivel a nagy vihar és a betegségek kitörése miatt az egész falut kitelepítik, így kénytelenek elhagyni imádott életterüket egy időre. Zeitlin nagyszerűen mutatja be ezt az egymáshoz és a földjükhöz való ragaszkodást, érzékeltetve, hogy ezeknek az embereknek tényleg ez minden kincsük, és semmi más nem fontos nekik az életben.

Quvenzhané Walli játékára egyszerűen nincsenek szavak. Elképesztő, amit ez a tízéves kislány alakít, minden apró mozdulatából erő, magabiztosság, vagy éppen törékenység és gyengeség árad, ha az adott jelenet azt kívánja meg. Egy biztos: mindenképp érdemes rá mostantól nagyon komolyan odafigyelni. Az édesapát alakítható Dwight Henrynek szintén ez volt az első szerepe, előtte is maximálisan le a kalappal, ő is hatalmasat játszik.

A messzi dél vadjai nagyon nehéz és nyomasztó film, ugyanakkor van egyfajta varázsa, ami miatt mégis nagyon lehet szeretni. Az pedig biztos, hogy maradandó nyomot hagy az emberben. Újranézésre ugyan valószínűleg nem sokakat késztet, de egyszer mindenképp látni kell. 8/10.

A világtól egy gát által elválasztva, elfeledett, de erős közösségben él a hatéves Hushpuppy (Quvenzhané Wallis). Édesanyja rég eltűnt, imádott édesapja, a bárdolatlan Wink (Dwight Henry) pedig az alkohol rabja, így a kislány teljesen magára marad az elszigeteltségben. Mivel a társasága csak néhány szelíd vadállat, az élet számára nem más, mint a természet mozgó, lélegző, morgó dolgainak törékeny hálója. Ha pedig ezekben a jelenségekben zavar támad, az veszélyezteti az egész világegyetem harmóniáját.

Amikor százévente előforduló hatalmas vihar kavarja fel az öbölváros körüli nyugodt vizeket, nemcsak az édesapa betegszik meg hirtelen, de régen kihalt ördögi lények támadnak fel fagyott sírjukból, hogy rettegésbe taszítsák a Földet. Hushpuppy tanúja lesz az elemek pusztító erejének és megpróbál mindenre és mindenkire vigyázni, aki kedves a számára. Célja, hogy helyreállítsa az egykori idillt és ezzel megmentse haldokló apját. A kis hősnek így korán meg kell tanulnia, hogyan állítsa meg a megállíthatatlant, amely gigantikus erővel csap le a világra.

A messzi dél vadjai az idei év legünnepeltebb amerikai filmje: a Sundance Filmfesztivál fődíja és operatőri díja, valamint a Cannes-i Filmfesztivál négy elismerése (FIPRESCI-díj, Arany Kamera-díj, Az Ökumenikus Zsűri Különdíja, Fiatal Tekintetek Díja) után a kritikusok szerint komoly esélyekkel indul jövőre az Oscarért!