Mike (Channing Tatum) vállalkozó. A több téren is tehetséges és rendkívül sármos férfi azzal tölti a napjait, hogy az Amerikai Álmot hajszolja, a lehető legtöbb módon: tetőkkel és autókkal dolgozik, vagy bútorokat tervez tampai otthonában. Éjszakánként pedig varázslatos ember lesz. Egy, csak férfiakat felvonultató revü műsor fő attrakciójaként Magic Mike néven évek óta vetkőzik a Club Xquisite színpadán, ahol eredeti stílusban előadott, lehengerlő mozdulatokkal kápráztatja el a közönséget. Minél jobban elcsavarja a nők fejét, azok annál több pénzt hagynak a klubban, és Dallas (Matthew McConaughey), a szórakozóhely tulajdonosa ennek csak örülni tud. Miután fantáziát lát egy általa csak Kölyöknek becézett srácban (Alex Pettyfer), Mike a szárnyai alá veszi a 19 éves fiút, és bevezeti a tánc, a bulik, a csajozás és a laza pénzszerzés világába. Nem kell hozzá sok idő, és a klub legújabb alkalmazottja saját rajongókra tesz szert, így a nyár sok-sok szórakozást ígér.
A film történetét ismerve adódhat a kérdés: miért is érdemes ezt férfiaknak is megnézniük? Nos, azért, mert a Magic Mike korántsem csak a (majdnem) meztelen férfiszínészek mutogatásáról szól (ahogy egyik kedves hölgyismerősöm találóan megjegyezte: "pont annyi segg van benne, amennyi még nem zavaró, de ennyi meg kell."), hanem a karakterek megismerésére és a történetre is jut idő, ami persze nem is olyan meglepő, hiszen Steven Soderbergh ült a rendezői székben.
Persze Mike sztorija mondhatni nem nagy szám, sok ilyet láttunk már, hogy a főhős küzd az álmaiért, és bármit megtesz, hogy érhesse őket. Az talán kicsit megmosolyogtató, hogy hősünk saját készítésű bútorokat akar árulni, és ennek érdekében dolgozik sztriptíztáncosként, de hát ahány ember, annyi álom, így e felett nyugodtan hunyjunk szemet. Annál is inkább, mert a film alapjait Channing Tatum saját élményei adják, így az sem meglepő, hogy nagyon jól hozza a karaktert, táncmozdulatai pedig egész egyszerűen őrületesek, lehetetlenség nem rá figyelni, ha a színpadon áll.
De a többiekre sem lehet panasz, Alex Pettyfer például szerintem most volt eddig a legjobb, Cody Horn szinte végig elképesztően rideg Mike-kal szemben, és ezáltal egy nem szokványos női karaktert kapunk, Matthew McConaughey pedig az utóbbi pár évben mintha valamiféle varázsütésre vált volna őrülten jó színésszé, akinek a különc ügyvéd szerepe (Az igazság ára) éppúgy jól áll, mint az egoista, kattant fősztriptíztáncosé, amivel úgy csinál hülyét magából, hogy azt egész egyszerűen nem lehet nem szeretni.
És ez a filmre is igaz. Nem hibátlan, nem annyira újszerű, nincs különleges mondanivalója, de nem lehet nem szeretni. 8/10.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek