Georges Duroy (Robert Pattinson) fiatal, jóképű, nagyon ambiciózus fiatalember. Leszerelt katonaként egy huszadrangú párizsi újságnál kap állást, s mivel nagyon rossz anyagi körülmények között él, bármit megtesz a kiugrásért. Külseje és sármja ellenállhatatlanná teszi - bárkit kihasznál, hogy a társadalmi ranglétrán egyre feljebb kerüljön. Törtetését három állandó partnere segíti. Az egymásról eleinte mit sem sejtő hölgyek végül az 1890-es évek egyik legsikeresebb férfijává emelik Georges-ot. A kezdetben kellemesnek ígérkező erotikus kalandok a férfi gátlástalansága révén egyre veszélyesebbekké válnak. Míg a nők csak a Szépfiúként emlegetik, a férjeknek ő lesz a legfőbb ellenség.
Az ígéretes történet és a jó nevekből álló szereplőgárda miatt nagy elvárásokkal ültem le a film elé, de sajnos csalódnom kellett. Persze elég lett volna a Nick Ormerod-Declan Donnellan rendezőpárosnak utánanézni, ugyanis a két úriember eddig mindössze egy színházi darabot és egy 1997-es rövidfilmet hoztak össze, így mondhatni ez volt a tényleges rendezői bemutatkozásuk. Ugyanez igaz Rachel Bennette-re is a forgatókönyvírói poszton, és ez a még nagyobb baj, ugyanis valószínűleg nem Guy de Maupassant regénye volt ennyire unalmas, hanem csak az adaptálása sikerült rosszul, mert bizony az első gondolatom az volt a film megtekintése után, hogy ebben jóval több lett volna.
A színészek ugyanakkor jól végzik a dolgukat, senkire sem lehet panasz. Robert Pattinson végre egy Edwardtól jelentősen különböző karaktert kapott, és megmutathatta, hogy ez is megy neki. Az őt körülvevő rutinos színésznőtrióról (Uma Thurman, Kristin Scott Thomas és Christina Ricci) pedig már megszoktuk a magas minőséget, amit ezúttal is nyújtanak, annak ellenére is, hogy a karaktereik már-már túlzottan is tipikusak. A film atmoszférájára sem lehet panasz, jól sikerült megteremteni az 1890-es évek Párizsának légkörét, mint tudjuk, többek között Budapesten, úgyhogy érdemes figyelni a helyszíneket.
Összességében azonban sajnos hiába a jó színészek, a magával ragadó képi világ, a történet unalmassága miatt rengetegszer szétesik a film, és időnként már alig vártam, hogy vége legyen ennek a nagyjából 100 percnek. A Robert Pattinson rajongóknak és az 1800-as évek végének világát kedvelőknek azért érdemes neki adniuk egy esélyt, de a többiek nem sokat veszítenek, ha kihagyják. 6/10.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek