1957. december 24-én járunk Budapesten. Az Államvédelmi Osztálynak minden tagját le kell ellenőriznie az év végéig, hogy megbizonyosodjanak a rendszer iránti töretlen hűségükről. A vizsga a legnagyobb titokban zajlik, melynek során különböző döntési helyzetek elé állítják a tiszteket. Jung András (Nagy Zsolt) ellenőrzése éppen szentestére esik, és még csak nem is sejti, hogy jó barátja és felettese, Markó Pál alezredes (Kulka János) a szemben lévő lakásból minden mozdulatát figyeli és minden szavát hallja. András pedig bajba is kerül: először megjelenik nála titkos szerelme, Éva (Hámori Gabriella), majd a rábízott ügynöklista is eltűnik. A szálak egyre bonyolódnak, mindenki minden eszközt bevet a saját sikere érdekében és kiderül, hogy senki sem egészen az, akinek látszik.
Történelmi témájú magyar film. Az a fajta párosítás, ami - sajnos - csak ritkán sül el jól, és ez az oka annak, hogy jó ideje már én sem nézek meg ilyeneket. Alighanem A vizsgával is elkerültük volna "egymást", de a sok pozitív véleménye és a remek színészek miatt végül mégis úgy döntöttem, hogy adok neki egy esélyt. Érdemes volt.
Bergendy Péter rendező nagyon jól válogatja meg mind a képi, mind a hangulati eszköztárát és gondosan ügyel arra is, hogy ne essen túlzásokba és a film egy pillanatra se váljon hiteltelenné vagy bénává. Emellett a korszak bemutatására is nagy hangsúlyt fektet, kapunk néhány rövidke jelenetet, amelyek kifejezetten ezt a célt szolgálják, és ennek köszönhetően erre a másfél órára mi magunk is a helyszíneken és a korban érezzük magunkat. Köbli Norbert pedig visszaadja a magyar forgatókönyvírásba vetett hitünket, és bebizonyítja, hogy igenis lehet eredeti ötletet minőségi módon megvalósítani.
Ahhoz persze, hogy mindez működjön, szükség volt a megfelelő színészek kiválasztására is, ami szintén hibátlanul sikerült. Nagy Zsolt zárt, eszköztelen játéka remek a főszerepben, Kulka János pedig hasonlóan pazar a néha egyik pillanatról a másikra hangulatot váltó alezredesként. Scherer Péter vizsgabiztosa szintén fantasztikus karakter, akárcsak Hámori Gabi Évája a néhány neki jutó jelenetben. Rajtuk kívül a kisebb szerepekben is olyan jól ismert neveket láthatunk viszont, mint Papp János, Haás Vander Péter, Széles László, vagy éppen Elek Ferenc.
A vizsga kétség kívül az elmúlt évek legjobb magyar filmje, méghozzá azért, mert nagyon ügyesen kerüli ki a hazai alkotások megszokott kliséit és gyengeségeit, és ehelyett nagyon erős hangulattal, eredeti történettel és nagyszerű színészekkel jön, lát és győz. A kétkedőknek is bátran ajánlom, garantált a pozitív csalódás. Pontokat tekintve egy 8/10-et adnék rá, és remélem, hogy még sok hasonlóan jó magyar filmet láthatunk majd.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek