Emilie (Audrey Tautou) harmincas éveiben járó nő, aki egy fodrászszalonban dolgozik és a hajvágás mellett rendszeresen ad tanácsokat is vendégeinek. Édesanyján, Maddyn (Nathalie Baye) azonban ő sem tud segíteni, mert az asszony teljesen elkedvetlenedetté vált és szinte élni sincs kedve, mióta férje elhagyta őt. Emilie ravasz tervet eszel ki, hogy feldobja őt: névtelen szerelmes levelet ír neki, amely olyan jól sikerül, hogy anyja teljesen beleszeret az ismeretlenbe és elkezd nyomozni utána. A dolog azonban még csak itt válik igazán bonyolulttá, ugyanis Maddy egy félreértés miatt meg van róla győződve, hogy titkos hódolója nem más, mint a szalon új dolgozója, Jean (Sami Bouajila), aki valójában Emilie-be szerelmes.

Audrey Tautou évek óta a kedvenceim közé tartozik, de ez a 2010-es filmje teljesen elkerülte a figyelmemet és csak a jövő heti magyar premier kapcsán figyeltem fel rá. A viccesnek szánt magyar cím egyébként elég rossz húzás, főleg, hogy ennyire azért nem központi "szereplő" a szalon a történetben. Az eredeti cím (Szép hazugságok) viszont már annál inkább illik a filmhez, hiszen valószínűleg mindannyiunkkal fordult már elő olyan, hogy Emilie-hez hasonló hazugságot követtünk el azért, hogy a másik jobban érezze magát. Persze ezekből valószínűleg nem lett ilyen szintű kavarodás, mint az ő esetében. Ugyan az anya-lánya felállású szerelmi háromszöget nem most látjuk először, a remek színészeknek és a jól kidolgozott, szeretni való karaktereknek köszönhetően mégis jól működik.

Pierre Salvadori rendező egyébként akár a francia romantikus vígjátékok mesterének is nevezhető, ugyanis ez már a harmadik ilyen filmje a Csak Ön után! és a Drágaságom után. Utóbbinál egyébként szintén Audrey Tautouval dolgozott együtt, aki alighanem a legbájosabb francia színésznő és ez Emilie karakterénél különösen megmutatkozik, igazán neki való ez a szerep. Nathalie Baye hasonlóan remek alakítást nyújt a szerelemben újra hinni kezdő anyuka szerepében, Sami Bouajila pedig meglehetősen viccesen őrlődik a két nő között és gabalyodik bele az egyre kuszább szálakba.

A Mosás, vágás, ámítás tehát az égvilágon semmi újat nem nyújt, de a nagyszerű színészek, a jól megírt karakterek és a forgatókönyv miatt mégis egy igazán üdítő darab a romantikus vígjátékok között, így egy 7/10-et simán meg is érdemel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.