A Sikoly 4-et már régen terveztem, hogy megnézem, már csak a szereplők miatt is, és pénteken el is jutottam odáig, hogy ezt megtegyem.
10 éve semmi híre Ghostface-nek, a szellemálarcos ruházatba öltözött pszichopata gyilkosnak, így már éppen kezdi elfelejteni a szörnyűségeket az amerikai kisváros, Woodsboro. Az előzős részekben megismert Sidney Prescott (Neve Campbell) ma már sikeres író, író-olvasó találkozó turnéjának utolsó állomásaként tér vissza szülővárosába, s vele együtt a titokzatos telefonhívások is újra elkezdődnek, Ghostface újra színre lép. Woodsboro egész lakossága megint veszélyben van, a rettegés visszatér a kisvárosba, de úgy tűnik, a szabályok ezúttal megváltoztak…
Tehát a történetünk ott indul, hogy Sidney Prescott visszatér a kisvárosba, és Ghostface újra felbukkan. A könyvbemutató sem mehet zökkenőmentesen, hiszen beállít Gale, a régi barátnő, és hamarosan a rendőrség is, mert két lányt holtan találtak, és a módszer a szellemmaszkos gyilkosra vall. Ennek tetejébe Sid kocsijában véres plakátokat találnak, ezért Sid-et védőőrizet alá helyezik a húgánál.
Mindeközben Jill Roberts, aki történetesen Sidney unokahúga, és barátnői különös telefonhívásokat kapnak pl. "What's your favorite scary movie?", ami szerintem nevetséges. A gyilkosságok természetesen folytatódnak, kezdve Jill egyik barátnőjével. Eközben Gale elszántan nyomozni próbál férje, Dewey nélkül, de végül be kell látnia, hogy elkél neki a segítség, ezért Jill gimijében a filmklub 2 vezetőjét szervezi be magának. A klub gyűlésén ez a két srác mondja, hogy már új szabályok szerint játszik a gyilkos, és mennyit kereshetne abból, hogy videóra veszi az öldöklést.
A 10 éves évfordulón megrendezik a Döfés filmek maratonját, és természetesen a maszkos sem maradhat ki a buliból. Gale be is kamerázza a helyszínt, de valaki szándékosan letakarja a kameráit, ezért be kell mennie megnézni, hogy mi a helyzet. A gyilkos rátámad Gale-re és most már valóban filmre veszi.
Így megy az öldöklés végig, csak folyik a vörös trutyi mindenütt. A történet végig úgy van vezetve, mintha Jill exbarátja lenne a maszkos pszichopata (A srác teljesen olyan, mint Sid pasija az első részben. Újat is lehetne ám kitalálni, emberek). Ez rendben is van, de minden horror/krimi filmekben járatos ember tudja, hogy tuti nem ő az, hiszen akkor mi lenne a meglepetés? Szóval ezt totál feleslegesnek éreztem. Gyakorlatilag a film egyáltalán nem ijesztő, egy jelenet nem volt benne, amire azt mondtam volna, hogy egy kicsit is megijedtem. A karakterek nem sok vizet zavartak, talán Sid lett egy kicsit bad-ass ebben a részben, no meg Gale is hozta a szokásos formáját. Egy csomó dolgot ellőttek benne, amiket már beleraktak az előző epizódokba, és úgy érzi a néző, hogy gyakorlatilag semmi új ötlettel nem tudtak előrukkolni a készítők. Ghostface telefonhívásain besírtam a röhögéstől, azok valami kritikán alulira sikeredtek.
A mozi vége azért elég ütősre sikerült, a gyilkos totál pszichopata, ami nagyon bejött. De azt azért hozzátenném, hogy megvolt a horrorok tipikus hibája, hogy a gyilkost szinte lehetetlen megölni, annak ellenére, hogy csak egy szimpla ember.
A világhírű színészeknek nem volt nehéz dolguk, hiszen ehhez a mozihoz nem kellett nagyot alakítaniuk, de külön kiemelném Emma Roberts-et (Valentin nap, It's kind of a funny story), akinek a játéka nem merült a feledés homályába. Azt pedig nagyon sajnálom, hogy Kristen Bell-nek és Anna Paquin-nak csupán ilyen rövidke szerep jutott.
A rendező, Wes Craven, akit a borzongatás nagymesterének is neveznek (Rémálom az Elm utcában, Az utolsó ház balra) bemutatta, hogy sajnos nincs új a nap alatt a Sikoly-filmeket illetően.
Értékelés: 5/10
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek