Miután édesapját megölik, a 14 éves Mattie Ross (Hailee Steinfeld) elhatározza, hogy a gyilkos nyomába ered. Senki nem mer neki segíteni Tom Chaney (Josh Brolin) elfogásában, csak a vadnyugat legkeményebb seriffje, az alkoholista, magának való Rooster Cogburn (Jeff Bridges). Bár a férfi eleinte meglehetősen elutasító a lánnyal, ő mégis vele tart az indiánok földjére, hogy megtalálják Chaneyt. Az út során csatlakozik hozzájuk LaBoeuf (Matt Damon) seriff is, akinek szintén megvannak a maga indokai a férfi elfogására. De az út mindannyiuk számára sok veszélyt és meglepetést tartogat.

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy szinte futószalagon érkeznek a különféle - többnyire sajnos igen gyenge - remake-ek, melyek általában csupán béna utánzatai az eredeti filmnek. Coenék pedig nem is akármilyen filmet néztek ki maguknak, hanem a legendás John Wayne hasonlóan legendás western klasszikusát, A félszeműt, melyhez ráadásul igen impozáns stábot sikerült összeszedniük, így a remake-ek ellenzői, és John Wayne rajongói is megnyugodhattak, hogy jó kezekbe került a projekt. És valóban: Coenék szállítják is a tőlük megszokott magas minőséget és stílust, és mindebből egy olyan fantasztikus hangulatú western született, melyet bátran odaállíthatunk a régi klasszikusok mellé.

Ehhez persze mindenekelőtt kellettek a remek színészek, akik közül mindenki pazar alakítást nyújt. John Wayne szemkötőjét Jeff Bridges "örökölte meg", akiről a tavalyi Őrült szívben már kiderült, hogy nagyon fekszenek neki az ilyen jellegű karakterek, és ezúttal is nagyon hiteles alakítást láthattunk tőle. Matt Damon elsőre mosolyogtató látványt nyújtott újonnan szerzett bajuszával, de természetesen figurája nem csupán erről marad emlékezetes, hiszen tőle is első osztályú alakítást láthatunk. A gyilkos szerepét Josh Brolin öltötte magára, akinek rövid időn belül ez volt a második western témája filmje a Jonah Hex után, bár alighanem ő is csak erre fog majd jó szívvel visszaemlékezni. És persze itt van még nekünk a való életben is mindössze 14 éves Hailee Steinfeld, akinek jó lesz, ha elkezdjük megtanulni a nevét. A kisasszonynak ez volt az első komolyabb szerepe, ám ez egyáltalán nem látszik meg a játékán, és magabiztosan alakította karakterét. Még sokra viheti.

Az előbb már említettem Coenék sajátos stílusát, amely természetesen itt is rendesen visszaköszön, sőt, talán igazán ebben a vadnyugati környezetben tud ez érvényesülni. Érdemes kiemelni a fegyverpárbajos jelenetet, melynek beállításai és vágása a legnagyszerűbb westernek hagyományait idézi. Azt pedig, hogy Coenék nagyon tudnak valamit, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kritikusok elismerései mellett a nézők is nagyon szeretik a filmet, ami a Box office listás helyezésén is meglátszik. A félszemű simán az elmúlt egy-másfél évtized legjobb westernje, és emellett az utóbbi hónapok legjobb filmje is, így nem kérdéses a 9/10.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.