A Lionsgate a Fedőneve: Pipő után ismét úgy döntött, hogy kipróbálják magukat az animációs filmek terén, és ezúttal farkasokat választottak hozzá főszereplőnek. Főhőseink, Kate és Humphrey jó barátok, bár alapból elég különböző egyéniségek, ráadásul Kate alfa, míg Humphrey omega farkas. Az élet aztán úgy hozza, hogy hőseinket együtt viszik el a vadőrök egy nemzeti parkba, így az út során kénytelenek még közelebb kerülni egymáshoz, és együtt megtalálni a haza vezető utat, melynek során számos érdekes szerzettel találkoznak, köztük egy francia akcentussal beszélő madárral. A kérdés már csak az, hogy sikerül-e időben hazaérniük, hogy megakadályozzák a két falka között kirobbanni készülő összecsapást?
Az animációval kezdeném, amiről több helyen is olvastam, hogy lehetett volna jobb is, és ezzel némileg én is egyetértek, mert pár jelenetnek sajnos elég gagyi hatása volt, ugyanakkor Kate és Humphrey nagyon helyesek, így azért nagyon nincs ok a panaszra.
A poénok tekintetében már akad, és ennek az elsődleges oka alighanem az lehet, hogy a Lionsgate túl aranyosra vette a figurát, ami alapesetben nem is lenne baj egy rajzfilmnél, de ennek eredményeként a legtöbb poénosnak szánt jeleneten már a nagycsoportos óvodások is maximum csak mosolyogni fognak. Ugyanakkor a romantikusabb részek jól sikerültek, a két madár jelenetei pedig a rajzfilm legjobb pillanatai.
Az Alfa és Omega tehát közel sem hibátlan, de ennek ellenére is egy szerethető alkotás, amit egyszer mindenképp meg lehet nézni. Pontokat tekintve viszont csak egy 6/10-ben maradunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek