A történtek után Zeki Müller lett a Goethe suli sztárja, mindenki szereti. Véletlenül talált új hivatása iránt érzett lelkesedéséből azonban veszíteni kezd a korai kelések, az irritáló diákok és a véget nem érő papírmunka miatt. Ráadásul az ambiciózus igazgatónő a fejébe vette, hogy elhalássza a rivális elit iskola orra elől a tájföldi partneriskola-programot, hogy ezzel turbózza fel a lezüllött Goethe-t, így az Oktatási Minisztérium őket választhassa ki új országos kampányához.
Müller és Schnabelstedt felügyelete alatt az első részből jól ismert Chantal, Zeynep és Danger vezette díszes társaság hozza a formáját első külföldi útjuk során is, bemutatva szociális inkompetenciájuk és általános műveletlenségük elképzelhetetlenül széles spektrumát. És mintha nem lenne elég Zekinek az állandó tanár-diák háború, még a sznob konkurencia nagyképű tanárával is fel kell vennie a harcot, akinek egyetlen célja, hogy pontot tegyen Müller tanári karrierjének végére.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek