A héten mutatjuk be a Napos oldal rendezőjének 3 Golden Globe díjas (legjobb női fő- és mellékszereplő illetve a legjobb film a vígjáték/musical kategóriában) és 10 Oscar-díjra jelölt (köztük a legjobb film, rendező és férfi/női fő- és mellékszereplő kategóriákban) új alkotását, az AMERIKAI BOTRÁNY című filmet.

A rendkívül szórakoztató film igazi sztárparádéval várja nézőket. Christian Bale (A sötét lovag-trilógia), Amy Adams (Az acélember, A nő), Bradley Cooper(Másnaposok-trilógia, Napos oldal), Jennifer Lawrence (Éhezők viadala, X-Men – Az elsők, Napos oldal) és Jeremy Renner (Bosszúállók, Bourne-hagyaték) fantasztikus alakításával a film az Oscar gála egyik legnagyobb esélyese!

A film korhatára: 16 éven felülieknek nem ajánlott.

A film feliratos formátumban látható a mozikban.

A Columbia Pictures és az Annapurna Pictures bemutatja az Atlas Entertainment produkcióját

Amerikai botrány (16)

(American Hustle)

Magyarországi mozibemutató: 2014. január 23.



Szereplők:

Bradley Cooper, Jennifer Lawrence, Christian Bale, Amy Adams, Jeremy Renner, Louis C.K., Michael Peña, Alessandro Nivola

Írta: Eric Warren Singer David O. Russell
Producer: Charles Roven, Richard Suckle, Megan Ellison, Jonathan Gordon
Executive producer: Matthew Budman, Bradley Cooper, Eric Warren Singer, George Parra
Fényképezte: Linus Sandgren, F.S.F.
Díszlettervező: Judy Becker
Vágó: Jay Cassidy, A.C.E., Crispin Struthers, Alan Baumgarten, A.C.E.
Zene: Danny Elfman
Rendezte: David O. Russell

A ’70-es évek extravagáns világában játszódó Amerikai botrányban a zseniális szélhámos, Irving Rosenfeld (Christian Bale) a hasonlóan rafinált, ráadásul csábítóan szexi partnernőjével, Sydney Prosserrel (Amy Adams) kénytelen az FBI ügynökének, Richie DiMasónak (Bradley Cooper) dolgozni. DiMaso ösztökélésére belevetik magukat Jersey alvilági életébe, amely egyszerre életveszélyes és elbűvölő.

Carmine Polito (Jeremy Renner) szenvedélyes, nagy fordulatszámon pörgő politikai machinátor New Jerseyben, aki a szélhámosok és a szövetségiek kereszttüzében találja magát. Irving kiszámíthatatlan felesége, Rosalyn (Jennifer Lawrence) lehet az, aki egy mozdulattal romokba döntheti az egész világukat.

David O. Russell előző két filmjéhez hasonlóan az Amerikai botrány sem sorolható egyetlen műfajba, a szerelem, a túlélés és az újjászületés története.

A filmről

Az Amerikai botránnyal David Russell következetesen halad tovább azon az úton, amelyen előző két filmjével elindult. A harcos, majd a Napos oldal, végül a korábbiaknál jóval nagyobb léptékű Amerikai botrány olyan figurákat állít a középpontba, akik próbálnak változtatni az életükön. „Ezek a filmek olyan emberekről szólnak, akiknek nem úgy alakult az életük, ahogy szerették volna – mondja az alkotó. – Mélyen szerethetőek, ugyanakkor  szívszorító a történetük. Azt akarják kideríteni, kik is ők valójában, és hogyan tudnák újra megszeretni az életet, hogyan tudnának újra szeretni valaki mást. Szenvedélyesek, akik a maguk furcsa módja szeretnek élni.”

Az Amerikai botrány középpontjában Irving Rosenfeld és Sydney Prosser szenvedélyes szerelme áll. Ők nem csak lelki társak és szeretők, hanem a munkában is partnerek. „A szerelmük különleges erőt ad nekik, amit mindenki jól ismer, aki volt már szerelmes – mondja Russell. – Amikor szerelmesek vagyunk, azt érezzük, mintha valami természetfeletti történne velünk. A film első felében azt látjuk, hogy ők ketten hogyan szeretnek egymásba, mi pedig beleszeretünk abba, amilyen szenvedélyesen ők szeretik az életet. Aztán beüt a baj. Nekik pedig újra kell alkotniuk magukat, hogy túléljék. De vajon mi történik eközben a szerelmükkel?”

A film sokféleképpen beszél a szerelemről. Russell megjegyzi: „Irving és Sydney románcáról szól, egy kicsit Richie és Sydney fellángolásáról, meg az Irving és Rosalyn haldokló házasságában még ott pislákoló szerelemről. De benne van Irving és Carmine barátsága, Carmine és Dolly házassága is. És persze abban is van romantika, amilyen művészien szélhámoskodik Irving. Megvan benne a képesség, hogy elbűvölje az embereket, hogy higgyenek neki és benne, hogy álmodozzanak, hogy nagyon akarjanak valamit.”

„A szédítés több szempontból is megjelenik a filmben – teszi hozzá Charles Roven producer. – Vajon kit szédít Irv és Sydney? Azt, akiből pénzt csalnak ki vagy saját magukat, amikor meggyőzik magukat, hogy amit tesznek, az rendben van? Amikor együtt vagyunk, kit szédítünk? Azért vagyunk azzal az emberrel, mert csodáljuk vagy azért, mert szükségünk van rá?”

„Ha olyan munkára kényszerülünk, amit utálunk, vagy beleragadunk egy olyan kapcsolatba, ami sehova sem vezet, akkor is meg tudjuk győzni magunkat, hogy ez így azért rendben van, minden oké lesz. Mindannyiunknak ki kell találnunk, hogy magyarázzuk meg magunknak a döntéseinket.”

Az Amerikai botrány ötletét Eric Warren Singer forgatókönyvíró vetette fel Rovennek és Suckle-nek. „Minden szélhámos egyben remek mesemondó is, éppen ez vonz bennük annyira – mondja Singer. – Ebben ugyanis hasonlítunk: elmondani egy történetet, felkelteni a közönség érdeklődését, és egyre jobban behúzni őket a sztoriba. A jó történetmesélés ugyanolyan csábítás, szédítés, mint a szélhámosság.”

Roven és Suckle vevők voltak a sztorira, és Russellt keresték meg vele. Ő pedig új irányt adott a projektnek: a fordulatos és botrányos csalássorozat helyett a személyességre helyezte a hangsúlyt, az érzelmekre és a figurákra. „Az apám üzletember volt a ’60-as és a ’70-es években, és nagyon hasonlított a Christian Bale által alakított figura apjára. Lelkiismeretes és a végletekig őszinte. De az üzleti világban nem feltétlenül ezekkel a tulajdonságokkal lehet érvényesülni. A jófiúk pórul járnak. Erről máig is élő emlékeim vannak, pontosan ismerem Christian Bale karakterének kettős érzését. Csodálja az apja őszinteségét, ugyanakkor nem akarja ugyanazt a sorsot magának.”
„Eric elképesztően jó munkát végzett – jegyzi meg Roven. – Egy valódi szélhámos inspirálta, olyan, akit nem lehetne kitalálni. David pedig fogta Eric írását és átalakította egy fiktív sztorivá, amely még mélyebbre tud menni.”
„A film szereplői egy olyan pillanat felé haladnak, amikor szembesülniük kell az igazsággal – mondja Singer. – Ilyen mindenki életében van. Akad, aki ezt a pillanatot pozitívan éli meg, másokat viszont összeroppant.”
Suckle hozzáteszi, hogy elsőre ellentmondásosnak tűnik, hogy milyen érzelmesen, melegszívűen beszél a film, miközben végső soron egy csalássorozatról szól, de Russell tehetsége éppen abban rejlik, hogy bármilyen történetnek emberi mélységet képes adni. „David filmjeinek szívük van. Az összes mozija szereplőinek szembesülniük kell az életükkel, és meg kell próbálniuk jobbá tenni.”
Russell szerint rendezőként az a feladata, hogy a közönség megszeresse a figurákat a bűneik ellenére. „Azt remélem, a nézők szeretnek időt tölteni a karakterekkel – mondja Russell. – Sőt, addig is elmegyek, hogy azt szeretném, szeressenek beléjük. A legszebb dicséret, amit kaphatok, ha valaki egy filmemről kijőve azt mondja, megszerettem ezeket az embereket, sajnálom, hogy el kellett tőlük szakadnom.”

Az ABSCAM botrány

Az igazi Abscam botrány az FBI egyik fedett akciójával kezdődött. A fehér galléros bűnözéssel és politikai korrupcióval foglalkozó két FBI-os, John Good és Anthony Amoroso együtt dolgozott egy szélhámossal, Mel Weinberggel. Az FBI és Weinberg létrehoztak egy álcéget, amit egy állítólagos arab sejk vezetett, és politikai kedvezményekért igyekeztek megvesztegetni tisztviselőket.
„Nem telt bele sok idő, és mindannyian meg voltunk győződve Mel képességeiről – mondja Good. – Elkötelezetten végezte a rá bízott munkát. Nem nevezném informátornak, annál jóval több volt. A fedett művelet teljes értékű résztvevője volt. A szélhámossága ellenére nagyon jó szíve volt, és megőrizte a méltóságát. Elvállalta ezt a feladatot, és elkötelezetten dolgozott. Képes volt arra, hogy átálljon a törvény jó oldalára.”
Weinberg lett az FBI koronatanúja a hat képviselőházi tag és egy szenátor elleni perben, akiket különböző bűncselekményekkel vádoltak. További tisztviselőket is megvádoltak, többek közt a New Jersey állambeli Camden polgármesterét.
„A polgármestert kedves embernek találtam – mondja Amoroso. – Úgy értem, az elsődleges szempontja persze az volt, hogy ő jól éljen, de közben a városa, Camden javát is kereste. Egyszer láttuk, ahogy Atlantic Cityben tíz percen keresztül beszélgetett egy részeggel, akibe véletlenül belebotlott az utcán. Pedig az az ember még csak nem is az ő városában szavazott. Csak érdekelte a véleménye a világról, a dolgok menetéről. Ebben a szakmában találkozunk olyanokkal, hogy alig várjuk, hogy végre rács mögé dughassuk őket, de olyanokkal is, akiknél kimondottan sajnáljuk, hogy vétettek a törvény ellen, és el kell őket kapnunk. A polgármester az utóbbiak közé tartozott. De természetesen végeztük a munkánkat.”

A karakterekről

David O. Russell filmjeinek ismertetőjele, hogy izgalmas, összetett figurákat vonultat fel. Éppen ezért nem nehéz meggyőzni a legjobb és legkeresettebb színészeket sem, hogy vállaljanak szerepet nála. Ráadásul komoly elismerésekre is számíthatnak, A harcosért Amy Adams, Christian Bale és Melissa Leo kapott Oscar-jelölést, Bale és Leo el is nyerte a díjat, a Napos oldal szereplőgárdájából pedig Bradley Cooper, Jennifer Lawrence, Robert De Niro és Jacki Weaver is kiérdemelte az Oscar-jelölést – több mint 30 éve ez volt az első alkalom, hogy egy filmet mind a négy színészi kategóriában jelöltek az Akadémia díjára. Lawrence meg is kapta az Oscart.
Az Amerikai botrányhoz Russell elcsábította két korábbi Oscar-díjasát, két korábbi Oscar-jelöltjét és a nála először szereplő Jeremy Renner, aki saját jogán is többszörös Oscar-jelölt.
Az Amerikai botrány központi szereplője Irving Rosenfeld, a kisstílű ügyeskedő, akinek megváltozik az élete, amikor találkozik Sydney Prosserrel. A nő magabiztossága és vonzereje lenyűgözi a férfit. Élet- és bűntársak lesznek, remekül dolgoznak együtt. De amikor mégis lebuknak, Richie DiMaso FBI-ügynök arra kényszeríti őket, hogy ezentúl neki dolgozzanak. Létrehoznak egy álcéget, hogy korrupt állami tisztviselőket leplezzenek le, rögtön elsőként Carmine Politót, egy politikust, aki fel akarja virágoztatni Atlantic Cityt, még azon az áron is, ha egy szokatlan befektetővel kell összefognia. DiMaso számára nagyon vonzó Irving és Sydney csillogó világa, és úgy érzi, eljött az idő, hogy végre ő is azzá az emberré váljon, aki mindig is szeretett volna lenni. Irving felesége, Rosalyn manipulatív és kiszámíthatatlan, és még mindig kötődik érzelmileg Irvinghez, emiatt pedig mindannyian veszélybe kerülhetnek.
Az egyik producer, Suckle megjegyzi: „Az egésznek van egyfajta zeneisége. David mindent tud a figuráiról, hallja a hangjukat, ismeri a jellemüket. Azon dolgozik a színészeivel, hogy olyan pillanatokat és párbeszédeket hozzanak létre, amely kimondottan az adott színészre és az adott figurára vannak szabva – ilyen például Louis C.K. jéghorgász sztorija vagy amikor Jennifer Lawrence a „Live and Let Die”-t énekli. Ezek a pillanatok azért tudnak ilyen emlékezetesek és valódiak lenni, mert David a dns-ükig ismeri a karaktereket. És arra is lehetőséget ad a színészeinek, hogy olyasmit csináljanak, amit még soha, egy filmjükben sem próbálhattak ki – ki másnak jutna eszébe, hogy Irving Rosenfeldet ugyanaz játssza, aki korábban volt már Bruce Wayne és Dicky Eklund?”
„Imádok Daviddel dolgozni – jelenti ki Bradley Cooper. – Ha bízol benne és átadod magad neki, akkor gazdag és összetett figurát tudtok létrehozni együtt. Minél jobban ismered David módszerét, annál könnyebb fejest ugrani bele. Vállalod, hogy sebezhető vagy, de valami igazi csak akkor tud megszületni, amikor a legsebezhetőbb az ember.”
Christian Bale már korábban is dolgozott Russell-lel, most pedig ő alakítja Irving Rosenfeldet, a szélhámost és hősszerelmest. „Christian elképesztően hiteles volt, mintha csak most lépett volna ki egy ’70-es évekből érkező időgépből – mondja Suckle. – Tökéletesen jelenítette meg a figurát, pedig az még csak nem is hasonlít az eddigi szerepeire. Egyszerre vicces, elbűvölő és sérülékeny. Amikor besétált a forgatásra, akkor ugyan tudtuk, hogy ő Christian Bale, de a lélegző, hús-vér Irvinget láttuk.”
„Soha nem találkoztam vonzóbb karakterrel, mint Irvinggel Christian alakításában – mondja Amy Adams, aki Sydney Prossert játssza. – Pontosan tudtam, hogy Sydney miért szeretett bele Irvingbe, sőt, miért érezte úgy, hogy ő élete szerelme. Sydney nem úgy kezdte a karrierjét, hogy szélhámos akart lenni. Nem olyan akart lenni, amilyen volt, ezért megteremtette magának azt a világot, amelyben olyan lehetett, amilyennek elképzelte magát. Az ő története is az átverések körül forog, de végül az lesz a kérdés, hogy ki is ő valójában.”
„David azt akarta, hogy a nők egyenrangú szereplők legyenek a férfiakkal” – mondja Jon Gordon producer. Adams szerint Sydney ugyanolyan erős karakter, mint Irving: „Sydney nem manipulálja Irvinget. Szereti őt. Nem úgy gondol saját magára, mint a ’másik nő’-re. Kettejük kapcsolatát tekintette az igazi kapcsolatnak. Richie-t viszont manipulálja.”
A Cooper által alakított Richie DiMaso nem elégedett az életével: „Úgy érzi, hogy üresen és céltalanul lézeng, sokkal izgalmasabb életet szeretne – mondja Cooper. – Még a haját is képes daueroltatni, hogy egy híres sportolóra hasonlítson, csak azért, mert valaki más akar lenni. Amikor találkozik Irvinggel és Syddel, azonnal magával ragadja az életstílusuk. És egyik percről a másikra elkezd a menő arcokkal összejárni. Sydney elviszi diszkóba, új ruhákat vesznek.”
Gordon szerint Richie göndör haja is remek példa a rendező és a színészei együttműködésére: „Bradley kezdte, ő vetette fel először, hogy a figurájához a göndör haj illene. Aztán tovább mentek, és a film témájából kiindulva változtattak az ötleten. Mi lenne, ha igazából nem lenne göndör a haja, hanem mesterségesen göndöríttetné? Ez megint egy olyan kis hétköznapi hazugság, ami segít a túlélésben.”
Jennifer Lawrence visszatérő szereplő Russell filmjeiben. Ezúttal Irving elhidegült feleségét, Rosalynt játssza. A labilis Long Island-i háziasszony az ellentéte az Adams alakította elegáns Sydneynek. Az, hogy a karakter egyáltalán nem kifinomult, sok mindenből kiderül, a párbeszédektől a jelmezekig. „Rosalyn tipikus Long Island-i. Vörös műkörmök, magasra tupírozott haj, és imádja a leopárdmintát – mondja Lawrence. – Úgy gondolom, hogy soha nem megy szórakozni, csak lapozgatja a magazinokat, megveszi a benne látott ruhákat, és azt hiszi, hogy pont úgy fog majd kinézni, mint a modellek a képeken. De valójában fogalma sincs, hogy kéne jól öltöznie, jól kinéznie. Úgyhogy a jelmezpróbák arról szóltak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy semmiben sem mutatok jól.”
„Rosalyn mániákus. Néha fent, néha lent – folytatja Lawrence. – Annyira fél az egyedülléttől, hogy inkább benne marad egy boldogtalan házasságban. A külső szemlélő úgy gondolhatja, hogy van megoldás a problémájára, el kell válni. De ő nem teszi ezt meg. Ebből adódik a kétségbeesettsége. Olyan elvárásai vannak Irvvel szemben, amelyeknek a férfi soha nem tud megfelelni. A nő állandóan csalódott, és emiatt végzetesen rossz döntéseket hoz, amelyektől csak még rosszabb lesz minden.”
A titkos művelet célpontja Carmine Polito. A munkásnegyed felvirágoztatásához befektetőt kereső politikus szerepére Russell Jeremy Rennert kérte fel. „Polito jól végzi a munkáját – mondja Renner. – Imádja a munkáját, a családját, nagyszerűen kommunikál. Lehetetlent nem ismerő politikus, aki úgy hordja a haját, mint Liberace vagy Tony Curtis.”
Renner karaktere abban különbözik a többitől, hogy ő nem viseli álarcot. Azt állítja, hogy a legjobbat akarja azoknak az embereknek, akiket képvisel, és ez így is van. „Daviddel rengeteget beszélgettünk a motivációiról – mondja Renner. – Minden tettét a jó szándék vezérli. Még ha hibázik is, azt is egy jó cél érdekében teszi.”

A forgatásról

Amikor David O. Russell rendez, ott áll a kamera mellett, finomhangolja a színészi játékot, újraírja a szöveget, akár egy jelenet forgatása közben is képes kitalálni még egy mondatot valamelyik színésznek, új mozgásokat talál ki a steadicam operatőrnek. „Az élet kiszámíthatatlan. Egyikünk sem tudja, mi fog történni a következő pillanatban, és a jelenetek is pontosan ilyenek – mondja Gordon. – David nem a kontrollmonitornál üldögél, ott van a színészekkel a díszletben, vagyis ott, ahol valójában történik a film. Úgy jár az agya, mint egy vágónak, a fejében van az össze kameraállás. És ha látsz öt percet valamelyik filmjéből, meg tudod mondani, hogy az egy David O. Russell-mozi. Stílusa van, saját nyelve. Fel lehet ismerni a világát.”
„David néhány kulcsszót adott a film képeihez – mondja az operatőr Linus Sandgren. – Azt akarta, hogy a színészek izgalmasak és szexik legyenek, azt szerette volna, hogy a nézők szeressenek együtt lenni a karakterekkel. Vagyis a hazugságok, konfliktusok, árulások, megcsalások, szeretők, jó és rossz fiúk őrült világát szexivé és vonzóvá tettük, elcsábít és magába szippant ez a világ.”
Az operatőr eszköze egy adott világ ábrázolásához a fény, a világítás. „Azt akartam, hogy a színészek úgy ragyogjanak, ahogy a ’70-es évek csillogását elképzeljük. Manapság minden monokróm, és lelkesen egyetértettem Daviddel abban, hogy ez a film nagyon színes legyen. A világítási palettámon az egyik fő szín az arany volt. Sokszor választottam komplementer színeket, zöldeket és rózsaszíneket.”

A ’70-es évek újraalkotása

Russell régi munkatársára, Judy Beckerre bízta a film díszleteit. Becker lelkesen kezdett kutatni, hogy kitalálja a forgatókönyv alapján minden szereplő sajátos világát. „A legvonzóbb számomra ebben a filmben az volt, hogy a figurát nagyon különböző közegben élnek, Rosalyn Rosenfeld Long Island-i otthonától kezdve Sydney Prosser East Side-i lakásán át Richie brooklyni lakásáig. És akkor még ott van az FBI, a múzeum, a városháza, Carmine Polito camdeni háza, ahol az öt gyerekével és a feleségével él vagy a gyönyörű étterem, ahova Carmine hívja el Irvinget.”
„Az külön öröm volt számomra, hogy a ’70-es évek New Yorkjában játszódik a film – folytatja Becker. – Régóta szerettem volna ezzel a korszakkal dolgozni, részben azért, mert ez a kedvenc időszakom a filmtörténetben. Igaz, azokban a filmekben, amelyeket annyira szeretek ebből a korból, a keményebb New Yorkot ismerjük meg, ez a mozi viszont sokkal csillogóbb világba visz minket.”
Russell koncepciója a díszlettervezőnek is irányadó volt. A díszletnek nem csak azt kellett megmutatnia, milyenek a karakterek, hanem azt is, hogy milyennek akarják láttatni magukat. „A legélesebb különbség Sydney New York-i lakása és Rosalyn Long Island-i otthona között van – mondja Becker. – Azt találtam ki, hogy ezt a kontrasztot úgy tudjuk legjobban megmutatni, ha ugyanazt a színpalettát, ugyanazokat az anyagokat használjuk, és csak az ízlésükben van óriási különbség. Rosalyn otthonülő háziasszony, aki imád dekorálni, talán túlságosan is. Sydney az Upper East Side-on él egy fehértéglás házban. Sydney környezete minimalistább. Ez egy szexi lakás, olyasvalakié, aki még a Studio 54-ben is a legmenőbbek közé tartozna. Amikor elkészült a díszlet, az egyik asszisztensem besétált a falak közé, és azt mondta, bárcsak olyan barátnőm lenne, akinek ilyen a lakása. Elégedett voltam, mert pontosan ezt az érzést akartam megteremteni.”
A jelmeztervező Michael Wilkinson is örömmel kutatta a ’70-es évek semmihez sem hasonlító divatját. Az ő feladata is természetesen az volt, hogy megmutassa, a karakterek hogyan találják ki magukat, hogyan alakítják magukat azzá, akivé válni szeretnének. „A figurák különlegesek, szabadjára engedhettem a képzeletemet – mondja a tervező. – A történet során sokféle környezetben fordulunk meg, a kertvárostól a legdivatosabb manhattani körökig.”
Minden főbb karakternek több, mit 40 jelmeze volt. „Irving ruháinak is vonzónak kellett lennie. Ő olyan figura, akiben az ember bízni akar, akinek hinni akar. Amikor Sydney belép az életébe, akkor talál rá a hozzá illő megjelenésre.”
De nem csak Irving külseje alakul át. „Sydney egy kisvárosi lány, aki New Yorkba költözik. Vele született stílusérzéke van, és az Irvvel való találkozás után elég magabiztos lesz ahhoz, hogy megmutassa az igazi egyéniségét. Diane von Furstenberg ruhákat és Halston darabokat visel, élvezi a felszabadultságát és a csinosságát.”
Wilkinson arra törekedett, hogy a lehető leghitelesebb legyen, ezért eredeti ’70-es évekbeli ruhákat szerzett be, de volt néhány olyan jelenet, amihez ő maga tervezett jelmezt.
Jennifer Lawrence figurája, Rosalyn szintén egyfajta szélhámos Wilkinson szerint, és ezt a ruhákkal is megmutatja: „Rosalyn az érzelmi manipuláció mestere, és felhasználja a szexualitását is a céljai elérésére.”
Cooper karaktere, az FBI ügynök a tervező szerint „eleinte nem sokat törődik azzal, hogy néz ki. A haját persze daueroltatja, de a ruháival nem foglalkozik. Irv és Sydney viszont nagy hatással vannak rá. Újra kitalálja magát, a poliészter ingeket selyemingekre és stílusos bőrdzsekikre cseréli.”

A zenéről

A ’70-es években játszódó filmhez David O. Russell és a zenei vezetője, Susan Jacobs rengeteg korabeli zenét hallgattak. „Nem videoklipet akartunk csinálni az akkori zenékre – mondja Jacobs. – És nem is slágerparádét akartunk, amiben felvonultatjuk a legnépszerűbb dalokat, amelyek viszont semmit sem adnak hozzá a jelenethez. Nem könnyű David filmjeihez megtalálni a megfelelő zenét, mert a jelenetei összetettek és sok rétegűek. Ráadásul szeret zenével ellenpontozni.”
Russell forgatókönyvírás közben zenét szokott hallgatni, és van, amikor a film végső változatába is azok a dalok kerülnek, amelyek az adott jelenet írásakor szóltak. Ilyen például a Jeep’s Blues című Duke Ellington felvétel vagy Steely Dantől a Dirty Work, amely a film legelején szól, amikor Irving, Sydney és Richie végigsétál a Plaza Hotel hallján. „Már a forgatáson is ez a dal szólt David mp3-lejátszójából, és nem találtunk olyat, ami jobban passzolna a jelenethez” – mondja Jacobs.
Jacobs ahhoz is hozzászokott, hogy a zeneválogatás alatt éjjel-nappal számíthat telefonhívásokra: „Tom Jonestól a Delilah és Paul McCartneytól a Live and Let Die is egy-egy hosszú, éjszakai telefonbeszélgetés eredménye. Soha nem lehet tudni, mikor jön egy jó ötlet.”

A szereplők

CHRISTIAN BALE (Irving Rosenfeld) Walesben született, Angliában és az Egyesült Államokban nőtt fel.
A filmvásznon Steven Spielberg II. világháborús drámájában, A nap birodalmában (Empire of the Sun) mutatkozott be. További filmjei: Egy hölgy arcképe (The Portrait of a Lady), Amerikai pszicho (American Psycho), A titkosügynök (The Secret Agent), Laurel Canyon, Én kis állataim (All the Little Animals), Bálványrock – Velvet Goldmine (Velvet Goldmine), A gépész (The Machinist), Nehéz idők (Harsh Times), Batman: Kezdődik (Batman Begins), Az új világ (The New World), Hajnali mentőakció (Rescue Dawn), A tökéletes trükk (The Prestige), I’m Not There – Bob Dylan életei (I’m Not There), Börtönvonat Yumába (3:10 to Yuma), A sötét lovag (The Dark Knight), Közellenségek (Public Enemies), A harcos (The Fighter), A sötét lovag – Felemelkedés (The Dark Knight Rises).
Bale jelenleg az „Exodus”-t forgatja, legközelebb az „Out of the Furnace”-ben és a „Knight of Cups”-ban láthatjuk.

BRADLEY COOPER (Richie DiMaso / executive producer) generációja egyik legekeresettebb színésze.
Jelenleg Cameron Crowe-val forgat Emma Stone és Rachel McAdams partnereként. Nemrég fejezte be a „Guardians of the Galaxy” című akciófilm felvételeit, látható lesz a „Serena” című drámában Jennifer Lawrence-szel, a rendező Susanne Bier.
Korábbi filmjei: Másnaposok (The Hangover), Másnaposok 2. (The Hangover Part II), Másnaposok 3. (The Hangover Part III), Túl a fenyvesen (The Place Beyond the Pines) Ryan Gosling, Rose Byrne és Eva Mendes oldalán, Napos oldal (Silver Linings Playbook), amelyért Oscarra jelölték, Lopott szavak (The Words) Olivia Wilde, Zoe Saldana, Jeremy Irons, Ben Barnes és Dennis Quaid partnereként, A szupercsapat (The A-Team), New York, I Love You, Nem kellesz eléggé (He’s Just Not That Into You), Az igenember (Yes Man), Ő a megoldás (All About Steve), Ünneprontók ünnepe (Wedding Crashers), Kés/Alatt (Nip/Tuck) tévésorozat.

A négyszeres Oscar-jelölt AMY ADAMS (Sydney Prosser) sokoldalúságát a legkülönbözőbb karakterekben mutatja meg. Legutóbb Zack Snyder Superman-feldolgozásában, Az acélemberben (Man of Steel) láthattuk Lois Lane szerepében. Hamarosan bemutatják A nő (Her) című Spike Jonze-filmet, amelyben Joaquin Phoenix partnere.
Nemrég fejezte be a „Big Eyes” című Tim Burton-mozi forgatását, amelyben Christoph Waltz oldalán játszott.
Oscarra jelölték a következő filmekért: The Master Paul Thomas Anderson rendezésében, Joaquin Phoenix és Philip Seymour Hoffman főszereplésével, A harcos (The Fighter) Mark Wahlberg és Christian Bale partnereként, Kétely (Doubt), „Junebug”.
További filmjei: Julie & Julia – Két nő, egy recept (Julie and Julia), Bűbáj (Enchanted), Az utolsó csavar (Trouble with the Curve), Muppets (The Muppets), Éjszaka a múzeumban 2. (Night At The Museum 2: Battle at The Smithsonian), Tiszta napfény (Sunshine Cleaning), Charlie Wilson háborúja (Charlie Wilson's War), Miss Pettigrew nagy napja (Miss Pettigrew Lives for a Day), Kapj el, ha tudsz! (Catch Me If You Can).

A kétszeres Oscar-jelölt JEREMY RENNER (Carmine Polito polgármester) főszerepet játszott A bombák földjén (The Hurt Locker) című háborús drámában. Kathryn Bigelow alkotása hat Oscart kapott, többek közt a legjobb film díját, és Rennert is jelölték a legjobb színész kategóriában. Másik jelölését a Tolvajok városáért (The Town) kapta.
További filmjei: Mission: Impossible – Fantom protokoll (Mission: Impossible – Ghost Protocol), Bosszúállók (The Avengers), A Bourne-hagyaték (The Bourne Legacy), Boszorkányvadászok (Hansel and Gretel: Witch Hunters), Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford), 28 héttel később (28 Weeks Later), Szemben a gyilkossal (Take), Kegyetlen kölykök (12 and Holding), Kőkemény Minnesota (North Country), Út a mennyországba (A Little Trip to Heaven), A szív csalfa vágyai (The Heart is Deceitful Above All Things), S.W.A.T. – Különleges kommandó (S.W.A.T.)

Az Oscar-díjas JENNIFER LAWRENCE (Rosalyn Rosenfeld) Hollywood egyik legragyogóbb új csillaga.
Láthattuk David O. Russell előző filmjében, a Napos oldalban (Silver Linings Playbook), ezzel az alakításával nyerte el az Akadémia díját.
Nemrég fejezte be az X-Men: Az eljövendő múlt napjai (X-Men: Days of Future Past) forgatását, amelyben Mystique-et alakítja Michael Fassbender és James McAvoy oldalán.
Korábbi filmjei: Az éhezők viadala (The Hunger Games), Az éhezők viadala: Futótűz (Catching Fire), Őrülten hiányzol (Like Crazy), A hódkóros (The Beaver), Winter’s Bone – A hallgatás törvénye (Winter’s Bone), Megváltás (The Burning Plain).

LOUIS C.K. (Stoddard Thorsen) generációja egyik legnépszerűbb komikusa. Televízióban, filmen és színpadon egyformán sikeres. A Louie című tévésorozat executive producere, írója, rendezője és főszereplője. Fontosabb filmjei: Blue Jasmine Woody Allen rendezésében, Lódító hódító (The Invention of Lying), Vad vakáció (Welcome Home Roscoe Jenkins).

MICHAEL PEÑA (Paco Hernandez / Abdullah sejk) fontosabb filmjei: Ütközések (Crash), Az utolsó műszak (End of Watch), Gengszterosztag (Gangster Squad), Eltávozáson (The Lucky Ones), A szerv (Observe and Report), Gyávák és hősök (Lions for Lambs), Mit tettél, fiam? (My Son, My Son, What Have Ye Done), World Trade Center, Orvlövész (Shooter), Hogyan lopjunk felhőkarcolót? (Tower Heist), Bábel (Babel).

ALESSANDRO NIVOLA (Anthony Amato) fontosabb filmjei: Coco Chanel (Coco Before Chanel), Junebug, Laurel Canyon, Mansfield Park, Ál/Arc (Face/Off), Lóvátett lovagok (Love’s Labour’s Lost), Jurassic Park 3. (Jurassic Park III), Ember tervez (Best Laid Plans),

Az alkotók

A háromszoros Oscar-jelölt DAVID O. RUSSELL (rendező / társíró) legutóbbi filmje a Napos oldal (Silver Linings Playbook), amely nem csak kasszasiker volt, de 8 Oscar-jelölést is kapott, többek között a legjobb film, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv és mind a négy színészi kategóriában – Jennifer Lawrence el is nyerte a legjobb színésznő díját.
Korábbi filmjei: a hétszeres Oscar-jelölt A harcos (The Fighter), Multik haza! (I Heart Huckabees), Sivatagi cápák (Three Kings), Gyagyás család (Flirting with Disaster), „Spanking the Monkey”.

ERIC WARREN SINGER (társíró / executive producer) elismert forgatókönyvíró, olyan alkotókkal dolgozott, mint David Fincher, Gore Verbinski, Ron Howard, Ridley Scott, Ben Affleck, Tom Tykwer és Sam Raimi. Első forgatókönyve a „The Sky Is Falling” volt, amelyet a Premiere és az Empire beválogatott a legjobb le nem forgatott forgatókönyvek top 10-es listájára. Bemutatott filmjei között van A bűn árfolyama (The International) Tom Tykwer rendezésében, Clive Owen és Naomi Watts főszereplésével.

CHARLES ROVEN (producer) az Atlas Entertainment alapítója. Fontosabb filmjei: Az acélember (Man of Steel), Batman: Kezdődik (Batman Begins), A sötét lovag (The Dark Knight), A sötét lovag – Felemelkedés (The Dark Knight Rises), A bűn árfolyama (The International), Banki meló (The Bank Job), Sivatagi cápák (Three Kings), Angyalok városa (City of Angels), Letaszítva (Fallen), 12 majom (Twelve Monkeys).
Jelenleg a Batman–Superman közös film előkészítésén dolgozik, amelyet Zack Snyder fog rendezni. A forgatás 2014-ben kezdődik, a bemutató 2015 nyarára van kitűzve. Szintén előkészítési fázisban van a „Warcraft”, amelyet Duncan Jones rendez.

RICHARD SUCKLE (producer) fontosabb filmjei: 12 majom (Twelve Monkeys) Terry Gilliam rendezésében, Letaszítva (Fallen) a kétszeres Oscar-díjas Denzel Washingtonnal, Scooby Doo – A nagy csapat (Scooby-Doo), Scooby Doo 2.: Szörnyek póráz nélkül (Scooby-Doo 2: Monsters Unleashed), Enyém, tiéd, miénk (Yours, Mine and Ours), A bűn árfolyama (The International).

MEGAN ELLISON (producer) az Annapurna Pictures alapítója. A filmgyártó cég azt tűzte ki célul, hogy olyan kifinomult alkotásokat hozzon létre, amelyek kiemelkednek a hagyományos hollywoodi stúdiók mozijai közül. Bemutatás előtt álló filmjeik közt van Spike Jonze-tól A nő (Her) Joaquin Phoenix, Amy Adams és Rooney Mara főszereplésével, Bennett Millertől a „Foxcatcher” Channing Tatummal, Steve Carell-lel és Mark Ruffalóval.
Korábbi filmjeik: Kathryn Bigelow többszörös Oscar- és Golden Globe-jelölt mozija, a Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza (Zero Dark Thirty), Paul Thomas Anderson többszörös Oscar- és Golden Globe-jelölt mesterműve, a The Master, Andrew Dominiktól az Ölni kíméletesen (Killing Them Softly) Brad Pitt főszereplésével, John Hillcoattól a Fékezhetetlen (Lawless), Spring Breakers – Csajok szabadon (Spring Breakers) Selena Gomez, Vanessa Hudgens és James Franco főszereplésével.
Filmterveik között szerepel a Terminátor új feldolgozása, amely egy önálló trilógia első darabja lesz, valamint a „Sympathy for Lady Vengeance” remake-je Charlize Theron főszereplésével.

JONATHAN GORDON (producer) független producer legutóbbi filmjei: Napos oldal (Silver Linings Playbook) a The Weinstein Companynak, a Sorsügynökség (The Adjustment Bureau) Matt Damon főszereplésével és Kevin Smith-től a „Red State”.
Korábbi filmjei: Paul Greengrasstól A Bourne-ultimátum (The Bourne Ultimatum) Matt Damon főszereplésével, A királyság (The Kingdom) Jamie Foxx és Jennifer Garner főszereplésével, a többszörös Oscar-díjas Good Will Hunting, Gyagyás család (Flirting With Disaster) David O. Russell rendezésében, Ben Stillerrel, George Clooney rendezői bemutatkozása, az Egy veszedelmes elme vallomásai (Confessions of a Dangerous Mind) Sam Rockwell, Julia Roberts és Drew Barrymore főszereplésével, Kisiklottak (Derailed) az Oscar-jelölt Mikael Håfström rendezésében, Clive Owennel és Jennifer Anistonnal, A bűn állomásai (The Yards) Mark Wahlberg, Joaquin Phoenix és Charlize Theron főszereplésével, továbbá négy film Kevin Smith-től: Comic Strip – Képtelen képregény (Chasing Amy), Dogma, Jay és néma Bob visszavág (Jay and Silent Bob Strike Back), Apja lánya (Jersey Girl).

MATTHEW BUDMAN (executive producer) az Annapurna Pictures független produkciós cég producere. Korábbi filmjei: Kathryn Bigelow többszörös Oscar- és Golden Globe-jelölt mozija, a Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza (Zero Dark Thirty), Andrew Dominiktól az Ölni kíméletesen (Killing Them Softly) Brad Pitt főszereplésével, John Hillcoattól a Fékezhetetlen (Lawless).

GEORGE PARRA (executive producer) elismert rendezőasszisztens és producer, több mint 50 játékfilmben dolgozott a legkülönbözőbb műfajokban. Fontosabb munkáii: Terminátor 2. – Az ítélet napja (Terminator 2), A szikla (The Rock), XXX, Ghost, Zorro álarca (The Mask of Zorro), Halálos iram (The Fast and Furious), Gimiboszi (Election), Kerülőutak (Sideways), Utódok (The Descendants), Nebraska, Napos oldal (Silver Linings Playbook).

LINUS SANDGREN, F.S.F. (operatőr) Stockholmban született, az Egyesült Államokban él. A filmiskola elvégzése után videoklipeket és reklámokat forgatott, majd svéd játékfilmeken dolgozott. 2009-ben forgatta első amerikai játékfilmjét, a Végső menedéket (Shelter), amelyet Måns Mårlind és Björn Stein rendezett, a főszerepeket Julianne Moore és Jonathan Rhys-Meyers alakította.

JUDY BECKER (díszlettervező) fontosabb filmjei: David O. Russelltől A harcos (The Fighter) és a Napos oldal (Silver Linings Playbook), Todd Haynestől az I’m Not There – Bob Dylan életei (I’m Not There), Ang Lee-től a Brokeback Mountain – Túl a barátságon (Brokeback Mountain), Lynne Ramsaytől a Beszélnünk kell Kevinről (We Need to Talk About Kevin), Zach Brafftől A régi környék (Garden State), Steve McQueentől a Shame – A szégyentelen (Shame), Lena Dunham nagy sikerű HBO-sorozata, a Csajok (Girls).

JAY CASSIDY, A.C.E. (vágó) a ’70-es években kezdte vágói pályafutását dokumentumfilmekkel és politikai hirdetésekkel. Azóta több mint 30 film vágója volt. Sean Penn minden rendezésében dolgozott, ezek közül a leghíresebb az Út a vadonba (Into the Wild) (2007), amelyért Cassidyt Oscarra jelölték. Következő Oscar-jelölését David O. Russell filmjéért, a Napos oldalért (Silver Linings Playbook) kapta.
További filmjei: Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth), amely 2007-ben elnyerte a legjobb dokumentumfilm Oscarját, Testvérek (Brothers), Meggyőződés (Conviction), Supermanre várva: Az amerikai közoktatás hibái (Waiting for Superman).

CRISPIN STRUTHERS (vágó) harmadik közös munkája David O. Russell-lel az Amerikai botrány (American Hustle). A harcosban (The Fighter) rendezőasszisztens volt, a Napos oldalban (Silver Linings Playbook) már vágóként dolgozott, munkáját Oscar-jelöléssel ismerték el.
San Franciscóban született, Skóciában nőtt fel, fizikából szerzett diplomát a University of Edinburgh-n. További filmjei: Spíler (Rocknrolla), Sasszem (Eagle Eye), A negyedik (I Am Number Four).

ALAN BAUMGARTEN, A.C.E. (vágó) fontosabb filmjei: Gengszterosztag (Gangster Squad), 30 perc vagy annyi se (30 Minutes or Less), Zombieland, Gyógyegér vacsorára (Dinner for Schmucks), Vejedre ütök (Meet the Fockers), Muppets (The Muppets), Charlie Bartlett, Agyő, nagy Ő! (The Heartbreak Kid), Anyámon a tanárom (Mr. Woodcock), Szívem csücskei (Fever Pitch), Kidobós: Sok flúg disznót győz (Dodgeball: A True Underdog Story), Elmo nagy kalandja (The Adventures of Elmo in Grouchland), Az illuzionista (Lord of Illusions), A fűnyíró ember (The Lawnmower Man).

MICHAEL WILKINSON (jelmeztervező) fontosabb filmjei: Zack Snydertől a 300 és a Watchmen: Az őrzők (Watchmen), Joe Kosinski futurisztikus akciófilmje, a Tron: Örökség (Tron: Legacy), Bábel (Babel), Az acélember (Man of Steel), Darren Aronofsky bemutatás előtt álló bibliai témájú filmeposza, a Noé (Noah), Álomháború (Sucker Punch), Terminátor – Megváltás (Terminator Salvation), Jonah Hex, Egy bébiszitter naplója (The Nanny Diaries), Jóbarátnők (Friends with Money), Party szörnyek (Party Monster), Sikersztori (American Splendor), A régi környék (Garden State).

DANNY ELFMAN (zene) legutóbb Sam Raimivel dolgozott az Óz, a hatalmasban (Oz the Great and Powerful) – a rendező több nagy sikerű filmjéhez szerzett már zenét: Pókember (Spider-Man), amiért Grammyre jelölték, Pókember 2. (Spider-Man 2), Darkman, Szimpla ügy (A Simple Plan).
Az egyik legsokoldalúbb és legsikeresebb filmzeneszerző, Oscar-jelölést kapott a következő filmekért: Milk és Good Will Hunting (mindkettőt Gus Van Sant rendezte), Men In Black – Sötét zsaruk (Men In Black), Tim Burtontől a Nagy Hal (Big Fish). Burtonnel 14 filmben dolgozak együtt: Pee Wee nagy kalandja (Pee-wee’s Big Adventure), Beetlejuice – Kísértethistória (Beetlejuice), Batman, Ollókezű Edward (Edward Scissorhands), Batman visszatér (Batman Returns), Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas), Támad a Mars! (Mars Attacks!), Az Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow), A majmok bolygója (Planet of the Apes), Nagy Hal (Big Fish), Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory), A halott menyasszony (The Corpse Bride), Alice Csodaországban (Alice in Wonderland) és Éjsötét árnyék (Dark Shadows).
Fontosabb filmjei: Dick Tracy, Éjszakai rohanás (Midnight Run), Mission: Impossible, Wanted, az Oscar-díjas Chicago, Napos oldal (Silver Linings Playbook), Ígéret földje (Promised Land), Men In Black – Sötét zsaruk 3. (Men In Black 3), Hitchcock, Frankenweenie – Ebcsont beforr (Frankenweenie), Emmyre jelölték a Született feleségek (Desperate Housewives) és A Simpson család (The Simpsons) főcímzenéjéért.

SUSAN JACOBS (zenei vezető) olyan Oscar-díjas filmek zenéjéért felelt, mint a Napos oldal (Silver Linings Playbook), Bennfentesek (Inside Job) és A család kicsi kincse (Little Miss Sunshine), valamint olyan Oscar-jelölt filmekért, mint a Szkafander és pillangó (Diving Bell and the Butterfly), Mielőtt leszáll az éj (Before Night falls), Rövidre vágva (Short Cuts). További munkái: Catfish, Véres románc (All Good Things), Tiszta napfény (Sunshine Cleaning), Kansas City, A graffiti királya (Basquiat), 54, A boldogságtól ordítani (Happiness), A sebezhetetlen (Unbreakable), A falu (The Village), Minden vilángol (Everything is Illuminated), Capote, Lány a vízben (Lady in the Water).

A Columbia Pictures és az Annapurna Pictures bemutatja az Atlas Entertainment produkcióját „American Hustle” Christian Bale, Bradley Cooper, Amy Adams, Jeremy Renner, Jennifer Lawrence, Louis C.K., Michael Peña, Alessandro Nivola. Írta: Eric Warren Singer, David O. Russell. Producer: Charles Roven, Richard Suckle, Megan Ellison, Jonathan Gordon. Executive producer: Matthew Budman, Bradley Cooper, Eric Warren Singer, George Parra. Fényképezte: Linus Sandgren, F.S.F. Díszlet: Judy Becker. Vágó: Jay Cassidy, A.C.E., Crispin Struthers, Alan Baumgarten, A.C.E. Jelmez: Michael Wilkinson. Zene: Danny Elfman. Zenei direktor: Susan Jacobs. Rendezte: David O. Russell

Színes, feliratos amerikai film, 2013, 138 perc

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.