A Jégkorszak és a Rio alkotói ezúttal egy varázslatos és titokzatos világba kalauzolják el a nézőt, ahol évszázadok óta titkos harc folyik az erdők védelméért. A büszke harcosok, a Levélőrök vigyázzák a természet rendjét a Boganoktól, akiknek egyetlen céljuk, hogy elpusztítsák az erdőket. Ebbe a különös harcba keveredik bele MK (Mary Katherine) is, amikor egy csodálatos és váratlan esemény hatására a Levélőrök között találja magát.
Az animációs filmben olyan sztárok kölcsönzik a hangjukat a karaktereknek, mint Colin Farrell, Josh Hutcherson, Amanda Seyfried, Jason Sudeikis, tovább Beyonce, Pitbull és Steven Tyler.
A film végefőcím dalát Beyonce énekli.
MARY KATHERINE (MK):
Mary Katherine (ha jóban akarsz lenni vele, szólítsd MK-nak) eszes, elszánt és makacs – épp olyan, amilyennek egy 17 éves lánynak lennie kell. Nagy kalandra vágyott: most meg is kapja. Hazalátogat gyerekkori otthonába, hogy újra összebarátkozzon a világtól elzárva élő apjával, de hamar ráun annak hihetetlen történeteire, melyek valami “aprónépről” szólnak. Ki tudja, hogyan, a lány átkerül ebbe a másik, miniatűr világba, és onnan nézve minden egészen másképp fest. Ha haza akar jutni, először el kell hinnie, hogy ami történik vele, igaz, azután meg kell szeretnie új világát, végül pedig meg kell mentenie a totális pusztulástól.
NOD:
Szeret bulizni, élvezi, hogy jóképű. Azonnal kapható mindenféle vad kalandra, de nem igazi csapatjátékos. Sokáig ő is az erdőt védő harcosok sorában szolgált, de lázadó természete nem fért össze az ottani fegyelemmel. Amikor egy emberlány eltéved az erdőben, és belép az ő világukba, és amikor rádöbben, milyen sokat veszíthet, azt is megérti, mi kell ahhoz, hogy igazi hős legyen belőle.
MANDRAK:
Ki tudja, tehetség-e ez vagy átok: Mandrak bármihez nyúl, az tönkremegy. Ő és zsoldosai az erdő védelmezőinek legnagyobb ellenségei. Eddig rejtőzködtek, de most, fiával az oldalán, a totális bosszúra készül. Magának követeli az erdőt – úgy gondolja, az mindig is őt illette meg.
Alább pedig a szinkronfelvételen készült fotókat láthatjátok, ahol Scherer Péter az Aerosmith-es Steven Tylernek kölcsönözte a hangját.
Magyar hangok
MK Törőcsik Franciska
Nod Varjú Kálmán
Ronin Stohl András
Bomba Dévai Balázs
Tara királynő Pokorny Lia
Mub Csőre Gábor
Grub Fesztbaum Béla
Nim Galuu Scherer Péter
Mandrak Csankó Zoltán
Dagda Polgár Péter
Bufo Kálid Artúr
Finn Varga Rókus
További magyar hangok
Kardos Róbert
Láng Balázs
Eke Angéla
Csuha Lajos
Bertalan Ágnes
Bognár Tamás
Szatmári Attila
Gerbert Judit
GONNA BE ALRIGHT
Dalszöveg
Tóth Tamás
Zene
Raphael Saadiq
Énekel
Scherer Péter
Kórus
Geiger Kinga, Sapszon Orsi, Pejtsik Panna
Az eredeti dal producere Raphael Saadiq
Magyar szöveg
Tóth Tamás
Hangfelvétel
Illés Gergely
Rendezőasszisztens és vágó Kajdácsi Brigitta
Gyártásvezető Fehér József
Szinkronrendező
Tabák Kata
A szinkronfelvételt a MAFILM AUDIO KFT. készítette
Keverés DELUXE
Forgalmazza az INTERCOM
Életre-halálra szóló küzdelem zajlik jó és rossz erői között. Előbbiek azért harcolnak, hogy megóvják az anyatermészetet a Gonosztól, aki el akarja pusztítani azt… no nem egy környezetvédelmi tanmesében, hanem a Jégkorszak és a Rió alkotóinak legújabb számítógépes animációjában, mely ezúttal a mienkkel párhuzamos univerzumban játszódik. Mary Katherine maga sem tudja, miként csöppent ebbe a titokzatos mikrovilágba, ám egyszerre ott találja magát, és hamarosan már az erdő elit alakulatának tagjaival együtt harcol, hogy megmentse a világot – mert nemcsak a pöttömnyi lények lakta erdő, de az emberek világa is veszélyben forog.
A Blue Sky Studios egyik alapítója, a Jégkorszak-széria rendezője, Chris Wedge 1998-ban részt vett egy képzőművészeti kiállításon, amely rendkívüli hatást tett rá. A százéves festmények az erdő fái közt megbúvó aprócska civilizációt ábrázoltak. „A festő piciny lények lakta titokzatos világot álmodott a levelek közé – meséli Wedge. – Az apró kis társadalom szinte megelevenedett a szemem előtt. Még akkor elhatároztam, hogy filmet készítek egy, a miénkkel együtt létező, de az emberi szem előtt rejtett világról.”
A tervek megvalósításáig azonban még hosszú időnek kellett eltelnie, és a számítógépes animációnak sokat kellett fejlődnie. A sors úgy hozta, hogy a rendező a Robotok munkálatai során megismerkedett William Joyce-szal, akinek néhány évvel korábban megjelent, The Leaf Men and the Brave Good Bugs (A levélemberek és a hős bogarak) című meseregénye egy Wedge elképzeléseihez igen hasonló világról szólt. A történet szerint a kertek végében, a kerítések tövében, az árokpartokon és az erdőszéleken apró, szamurájszerű kis harcosok vívnak elszánt harcot az élet védelmében. Az emberek nagy többségének fogalma sincs e bátor kis lények létezéséről, holott azok nem csupán a saját birodalmuk fennmaradásáért küzdenek.
A Blue Sky Stúdió készen állt a mese megfilmesítésére. „Vannak helyek, ahová nemigen jutni el másképp, mint a képzelet szárnyain… avagy rajzfilm segítségével – mondja Wedge. – A számítógépes animáció a legutóbbi évtizedben képessé vált rá, hogy mikrokozmoszokat hozzon létre odakint a természetben. Most már minden technikai eszköz adott volt ahhoz, hogy milliókat vigyek magammal a képzeletbeli királyságban tett utazásra, egy birodalomba, mely szinte a lábunk előtt terül el, csak épp nem vesszük észre.”
A zöld urainak világa egyszerre ismerős és egyszerre fantasztikus. Erdő, ahogyan még sosem láttuk: az aprócska magok robosztus sziklák, a sziklák hegyóriások, a virágok mamutfenyő-magasak. Ha egy pillangó fellebben, szinte megdöndül a levegő, mint amikor kibontanak egy hatalmas vitorlavásznat.
TÜNDÉRORSZÁG – A KERÍTÉSEN TÚL
Az erdőbéli királyságot az okos, talpraesett és kissé konok leányzó, a tizenhét éves Mary Katherine (vagy ahogyan ő szereti: MK) tekintetén keresztül ismerjük meg. MK visszatér a házba, ahol gyermekkorát töltötte, hogy megpróbáljon kialakítani egy épkézláb apa-lánya viszonyt világtól elzárkózott, különc papájával, Bomba professzorral. Minden jó szándéka ellenére kezdi azonban türelmét veszteni hóbortos apjával szemben, aki csupán érthetetlen kísérleteinek és maga eszkábálta masináinak él, s minduntalan holmi láthatatlan lényekről beszél, akik az erdőt lakják. Vajon Bomba professzor azt képzeli, hogy a lánya még mindig szájtáti óvodás, akit dajkamesékkel kell traktálnia? Netán belebolondult az örökös egyedüllétbe?
MK egyre kevésbé hisz a kapcsolat helyreállíthatóságában, és még kevésbé a tündérek meg manók létezésében… mindaddig, míg egy varázslat hatására szemtől szembe nem találja magát velük. Szó szerint szemtől szembe: életnagyságban. Ő ment össze akkorára, hogy a kisegér elefántként magasodik fölé, vagy a világmindenség nőtt meg körülötte?
MK ezután nemhogy hinni kezd a lények létezésében, de csakhamar együtt harcol velük. Ha ugyanis haza akar még jutni valaha, segítenie kell megmenteni az erdőt.
MK szinkronhangját az eredeti verzióban a 2012-es A nyomorultak Cosette-je, Amanda Seyfried adja. „Erős akaratú lány – mondja a színésznő az általa megszólaltatott figuráról –, aki a történet elején meg van győződve róla, hogy képtelen lesz együtt élni apjával. Mint oly sokszor, ezúttal is kiderül, hogy az ember lányának óvatosnak kell lennie a határozott elképzelésekkel. Mert nem is olyan sokára MK már azért küzd, hogy újra együtt lehessen habókos papájával.”
MK hihetetlen utazása a saját udvaruktól nem is olyan messze elterülő univerzumban számos változást idéz elő a lány lelkében, többek közt apjáról alkotott képe és a hozzá való viszonya is átalakul. „Végre hinni kezd az apjában – meséli Seyfried. – Rádöbben, hogy a professzornak igaza volt sok-sok dologban, amit ő azelőtt egy megszállott elme agyszüleményének vélt.”
Hamarosan egy másik férfi is feltűnik MK életében: a láthatatlan birodalom lakója, Nod. Az eredeti szinkronban megszólaltatója Az éhezők viadala című trilógiából ismert Josh Hutcherson. Nod jóképű levélsrác, aki a törvényt felrúgva egyedül repül. Pimasz magabiztossága ellenkezik a levélőrök elveivel, akik az egységben és a csapatmunkában hisznek. Hogy mit jelent hősnek lenni, arra Nod csak akkor ébred rá, amikor megjelenik közöttük MK, és mindketten életveszélybe kerülnek.
MK és Nod hatalmas változáson megy keresztül, és ez a fejlődés összehozza őket. Kezdetben nem kevés gyanakvás vegyül vonzalmukba, melynek eleinte mindketten igyekeznek ellenállni. A rokonszenv azonban nyilvánvaló, már csak azért is, mert a lány is és a fiú is gyökerét vesztette: MK nem jutott dűlőre apjával, és Nodnak sem sikerült zöld ágra vergődnie a levélőrök vezetőjével, Roninnal. A szabadlelkű Nod ugyanis szembeszegült Roninnal, és nem volt hajlandó beállni az erdő őreinek sorába. „Amikor a magányt választotta, még nem tudta, hogy a világért, amelyben él, felelősséget kell vállalnia – mondja Hutcherson. – Az MK-val való találkozás azonban sok mindenre rádöbbenti, többek köz arra, hogy sorsát senki sem kerülheti el.
Ronin afféle apapótlék Nod számára, és a levélőrök vezére igyekszik is fiaként bánni Noddal – teszi hozzá Hutcherson –, de igaz, ami igaz, az apaszerep nem áll neki túl jól. Ronin hűvös és rendíthetetlen, igazi katona. Elsősorban katona, és csak azután bármi más. A pszichológia nem az ő asztala.”
Nodról azonban az események hatására kiderül, hogy nem hiányoznak belőle a jó katona tulajdonságai: rettenthetetlen, vakmerő és félelmetesen jó pilóta, szélsebes és utolérhetetlen, ha az aljnövényzetben vagy a fák ágai között való száguldozásról van szó. A mese elején Ronin nem nézi jó szemmel Nod levélőrhöz méltatlan, kerge viselkedését és a gyermeteg fel-alá száguldozást. A harcos levélemberek elit alakulatának vaskalapos, szigorú vezére felesküdött rá, hogy megvédi az erdőt és annak minden lakóját. Ronin jelszava: „sok a levél, de egyetlen a fa!” Mindannyian egy nagy egész részeként létezünk, ezért mindnyájunknak tennünk kell a közért. Ő maga habozás nélkül feláldozná magát azokért, akiknek védelmére felesküdött. És ezek nem csupán szavak! Amikor az erdő és azzal együtt bálványozásig imádott királynője veszélybe kerül, Ronin elsőként ragad fegyvert és késlekedés nélkül csapatai élére áll.
Roninnak Colin Farrell kölcsönözte hangját az eredeti szinkronban. Az ír születésű színész az első felvételek alkalmával igyekezett amerikai akcentussal beszélni, ám a film alkotói hamar rájöttek, hogy Farrell saját, természetes ír kiejtése tökéletesen illik a figurához. A film alkotói feladták a leckét a színész számára: „Azt mondták nekem – meséli Farrell –, hogy Roninnak olyannak kell lennie, mintha Clint Eastwoodot összegyúrták volna John Wayne-nel.”
Ronin leghatalmasabb szövetségese Tara királynő, akit az eredeti verzióban a népszerű énekesnő, Beyoncé Knowles szólaltat meg. Bár Beyoncé az énekhangjával vált világhírűvé, a film alkotói bársonyos beszédhangja és sajátos intonációja miatt választották ki a szerepre. A szépséges Tara az erdő valamennyi lakójának igazságos és könyörületes uralkodónője. A levélőrök vezére nem csupán úgy tekint rá, mint feljebbvalójára, Tara a szívének is királynője. Tara tudja, hogy mindig számíthat Roninra, sőt egész népére, mert azok szeretik őt. A természettel való mély és elválaszthatatlan kapcsolatának köszönhetően hatalmas erőket képes mozgósítani. A királynő azonos a birodalmával: ő az erdő szíve. A fűszálak és az ágak félrehajlanak útjából, a virágok meghajtják előtte fejüket. „Tara a legapróbb alattvalójával is tisztelettel és szeretettel bánik. Mindig jó példával jár elöl – mondja Beyoncé Knowles –, és nincs híjában a humornak sem.”
Tara királynő otthona Moonhaven, amelynek szívében egy kis tó található. Itt rejtőzik egy gubó, ami minden századik évben kinyílik, hogy megszülessen belőle az erdő új uralkodója. A Tara királynő örökösét rejtő gubót két hűséges puhatestű őrzi: Mub, a meztelen csiga, aki meg van győződve róla, hogy ő a nők bálványa, valamint Grub, a „házas” csiga, aki rendületlenül hisz benne, hogy egy nap hős levélőr válik belőle. Bár Mub és Grub a táplálékláncnak meglehetős alacsony fokán állnak, amikor otthonuk és királynőjük megmentéséről van szó, gerincesebbnek bizonyulnak sok emlősnél. El is kél a hazafiasságuk, hisz e két haslábún múlik a birodalom jövője. Nem szabadna alábecsülni őket – ahogyan a királynő kivételével mindenki teszi –, hisz sok jó tulajdonságuk van. „A gubót folyamatosan nedvesen kell tartani – magyarázza a Mub eredeti hangját adó Aziz Ansari –, és ehhez például mindketten kitűnően értenek.
Mub és Grub mer nagyot álmodni – teszi hozzá a Városfejlesztési osztály című vígjátéksorozat népszerű szereplője. – A meztelen csiga fáradhatatlanul udvarol MK-nak, és szentül hisz benne, hogy a vonzalom kölcsönös. Elrendezettnek tekinti közös jövőjüket: ásó, kapa, nagyharang, aztán jöhetnek a gyerekek… a jó ég tudja, miképp képzeli kivitelezni a dolgot!”
Társa, Grub álma legalább ennyire elérhetetlen: ő arra vágyik, hogy egy nap beléphessen a levélőrök soraiba. Gondoljunk csak bele, a levélőrök kardforgató, jól képzett harcosok, felvértezve csupa olyan képességgel, amelyet egy csiga a soha napján sem volna képes elsajátítani: gyorsasság, lendületesség, kitűnő kar- és lábmunka… „Grubnak még az is éveibe telne, hogy eljusson a levélőr-kiképző kapujáig – mondja nevetve a figura hangját adó Chris O’Dowd. – Van azonban egy csomó jó tulajdonsága, amellyel akár versenyre is kelhetne a gerincesekkel, például tisztaszívű, bátor és eltántoríthatatlan. Jelszava: addig is, míg nem sikerül, tégy úgy, mintha!”
Az animációs csapatnak nem kis kihívást jelentett olyan, emberi mimikával és gesztusokkal bíró élőlényeket ábrázolni, melyeknek nincsenek végtagjaik. Ez a látszólag egyszerűnek tűnő feladat szinte megoldhatatlannak tűnt, mígnem Michael Knapp művészeti vezető kitalálta, miképp lehet meghosszabbítani a csiga testének oldalán végighúzódó lebernyeget annyira, hogy az feltűnés nélkül karként funkcionálhasson.
Mub, Grub és a levélemberek serege az erdő jövőjét jelentő gubót védelmezik a sötétség erőivel szemben. Mert a gonosz Mandrak és zsoldosai, a boganok el akarják pusztítani Moonhavent. Ezeknek a lényeknek lételeme a rothadás, számukra ott kezdődik az élet, ahol másnak véget ér. „A boganokat a mimikri nagymestereiről mintáztuk – meséli Chris Wedge –, azokról a rovarokról, amelyek a fakérget utánozzák. Szinte észre sem venni őket, apró bütykök a fatörzsön.” Otthonuk éles ellentétben áll a színpompás Moonhavennel: sötét, föld alatti folyosók által összekötött szűk termekből álló váruk a bomlás birodalma. A boganok nyomában nem terem fű, és amihez vezérük, Mandrak hozzáér, az menten az enyészeté lesz.
Mandrak egy nap megelégeli az anonimitást, az árnyékéletet és a sötétben rejtőzködést. Bosszút forral, és oldalán fiával, Dagdával végső támadásra indul a levélemberek ellen. Célja, hogy uralma alá hajtsa az erdőt, mely hite szerint mindig is az övé volt.
A bestiálisan fondorlatos Mandrak – aki a kétszeres Oscar-díjas® színész, Christoph Waltz (Django elszabadul, Becstelen brigantyk) hangján szólal meg az eredeti szinkronban – veszedelmes bűnöző, a művelt fajtából. Kitűnő szónok, akinek ráadásul humora is van. Ékesszóló, mint egy jó hadvezér, és elegáns, mint egy vámpír. Ez utóbbihoz még stílusos köpönyege is akad – denevérbőrből. „Mandrak úgy viseli ezt a köpenyt, mint a bölénybőrt az indiánok, akik, hogy megerősödjenek a legyőzött állatok lelke által, magukra öltötték azok bőrét – magyarázza a rendező. – Mandrak és katonái egyébként éjszakai szállítóeszközként is használják a denevéreket. Nappal fekete madarak hátán lovagolva suhannak a fák között.”
Egy Mandraknál jóval kellemesebb szereplő – aki természetesen a levélemberek oldalán áll – Nim Galuu, a nagydarab hernyó. Nim bölcs és kedves, hat keze van és négy lába, valamint jellegzetes szmokingja, melynek mintázata – alapos okból kifolyólag – a pillangók szárnyára emlékeztet. Nim az eredeti szinkronban az Aerosmith frontembere, Steven Tyler hangján szólal meg. Talán elsőre nem világos, miért választották a rocklegendát az öreguras, ám mindig vidám erdő bölcsének szerepére, ám Wedge szerint „az ötlet csak úgy jött, megvalósult, és igen jónak bizonyult, mivel Steven hangja olyan, akár ő maga: csupa tűz. Nim tele van energiával, bölcsességének egyik forrása az állandó kíváncsiság és az, hogy mindig figyel.”
A munka egyben s másban a gyerekkorára emlékeztette Tylert, aki New Hampshire erdeiben nőtt fel. „A vadon csendjét mindig szomorúnak éreztem kissé – meséli a zenész. –, sőt olykor féltem is a fáktól. Ahogy nagyobb lettem, rájöttem, hogy valójában nagyon is szeretni valók, és hogy a közelségük megnyugtatja az embert.”
Tara királynő és a levélemberek a fényt, Mandrak és a boganok a sötétséget képviselik. Akad azonban egy köztes terület, amelyet jók és gonoszak egyaránt látogatnak: az erdő szerencsejáték-barlangja. Itt Bufo, a varangy az úr. Bufo pedig csupán egyetlen urat ismer maga fölött: a pénzt. Neki nem számít, ki melyik oldalon áll, csak az, hogy az illető mennyi pénzt hoz a konyhájára. Bufo hangját – szintén zenész – Pitbull, a híres rapper adja, akinek legutóbbi sikerdala a Christina Aguilerával előadott „Feel this Moment” volt.
MK apja, a szórakozott Bomba professzor az erdő közepén él egy ódon házban, köröskörül maga gyártotta bizarr szerkentyűkel, melyeket egytől egyig azért készített, hogy bebizonyítsa, létezik a Földön más civilizáció is az emberén kívül. Arra tette föl az életét, hogy felderítse az apró emberek világát, akiket ugyan sosem látott, ám akiknek a létezésében szentül hisz. Gyakorta előfordul azonban, hogy nem látjuk a fától az erdőt, illetve, hogy túl közelről nézünk valamit, így nem vesszük észre a lényeget. Amikor MK eltűnik, Bomba professzornak már nemcsak néznie, de látnia is kell. Meg kell látnia azt, amit mindig is keresett. Végül ő lesz az, aki egyesíti a levélemberek világát az emberekével.
Az eredeti szinkronban Bomba professzor Jason Sudeikis hangján szólal meg. „Bomba megszállott, bogaras és különc figura – mondja a színész –, ugyanakkor okos, humoros és játékos természetű. A másik ember megszállottsága persze ijesztő lehet annak, aki fikarcnyit sem konyít a megszállottság tárgyához. MK attól tart, hogy apjának agyára ment az egyedüllét és a tudomány. Később azonban be kell látnia, hogy nem az apja az, aki megháborodott.”
A felületes szemlélő számára Bomba professzor nemhogy szórakozott, de határozottan dilinyós. Teljesen magányosan él az erdő közepén, egy kacatokkal telezsúfolt, düledező házban. „Ez nem ház, hanem termeszvár” – mondja a taxisofőr, amikor kiteszi MK-t apja otthona előtt, melynek udvarán kimustrált gépek, kamerák, valamint különös berendezések állnak, és amelyet egy ugyancsak kimustrált, nyáladzó jószág, Ozzy, a háromlábú öreg mopsz őriz.
STÚDIÓMUNKÁK – A KERÍTÉSEN INNEN
Chris Wedge személyesen felügyelte az utómunkálatok mindegyikét – a vágás, a hangszerelés, a digitális fényelés, a szín és a kontraszt beállítása, a hangkeverés stb. munkafolyamatait –, és a különböző részlegek vezetőivel közösen döntött a film végleges változatáról. A rendező első számú, közvetlen munkatársa Greg Couch látványtervező volt, aki az első szkeccsek megfestésétől az utolsó simításokig részt vett a film elkészültében. „Gregnek már a legelső skiccei is ihletett festmények voltak – mondja Wedge –, melyek egy varázslatos, igézően szép világ képét jelenítették meg. A munkái nagy lendületet adtak a projekt beindításához.”
A figurákat Michael Knapp művészeti vezető dolgozta ki, aki részt vett a történet kialakításában is, valamint megtervezte a kompozíciókat, beállította a színeket és a fényeket. Wedge-dzsel közösen a természet ismerős és valódi elemeit – például a növényeket, köveket – egy idegen, önállóan létező civilizáció tárgyaivá tették. Ebben a környezetben a színek élénkebbek, a fények élesebbek és kifejezőbbek, a növényzet pedig, azáltal, hogy folyamatos mozgásban van, nyilvánvalóbban és látványosabban élő, mint a valóságban.
Galen Tan Chu és Melvin Tsing ChernTan komputeranimációs vezetők a figurák mozgásának kialakításáért feleltek. Az alkotók vadonatúj, korábban még sosem használt technikákat is alkalmaztak, hogy a látvány minél részletgazdagabb és valósághűbb legyen. „A Blue Sky minden eddigi teremtménye közül A zöld uraiban szereplő figurák lettek a legkidolgozottabbak – mondja Wedge –, és ők hasonlítanak a legjobban az emberekre. Gesztusaikban, mozdulataikban, viselkedésükben egyaránt.”
Beyoncé Knowles a Blue Sky Stúdió igazi rajongójává vált a munka során: „Az animátorok hatalmas energiát fektettek abba, hogy a színészek alakját és mozdulatait, sőt mimikáját is átültessék a figurákra. Megfigyelhettem, hogyan is működik a digitális mozgásrögzítés valójában. Döbbenetes volt viszontlátni a saját testbeszédemet és az arckifejezéseimet Tara királynőn. Ezeken az élethű figurákon szinte észre sem lehet venni, hogy nem igazi élőlények.”
A dalbetéteket a világhírű Danny Elfman (Óz, a hatalmas; A Simpson család) szerezte. Ő és az Oscar-díjas hangtervező, Randy Thom (A hihetetlen család) közösen hozták létre a „természet hangjait”, vagyis a levelek susogását, a madarak szárnysuhogását, a nádas halk zenéjét és az olyan finom hangeffektusokat, mint amilyen egy aprócska levéllány sóhajtása.
A zöld urainak eredeti címe Epic, azaz hősköltemény. Az eposzok egyik fő jellegzetessége, hogy két szinten, az emberek és az istenek világában játszódnak. A műfaj másik fontos vonása, hogy az eposz mindig olyan eseményt dolgoz fel, ami nagy jelentőségű valamely nép sorsának alakulásában. A zöld urai történetének két szintje: az emberek és az erdei lények világa. Az erdei lények és a gonosz boganok összecsapása az emberek számára is jelentős esemény. Mi pedig még a létezésükről sem tudunk. Holott csak ki kellene mennünk a kerítés végibe, és ki kellene nyitnunk a szemünket egyszer. Úgy igazán.
AZ EREDETI SZINKRONHANGOK
COLIN FARRELL (Ronin) legfontosabb nagyjátékfilmjei: Erőszakik (In Bruges), A hét pszichopata és a Si-cu (Seven Psychopaths), „Dead Man Down”, Az emlékmás (Total Recall), „The Way Back”, Ondine, London Boulevard, A zsaruk becsülete (Pride and Glory), Kasszandra álma (Cassandra’s Dream), Miami Vice, Az új világ (The New World), Otthon a világ végén (A Home at the End of the World), Nagy Sándor, a hódító (Alexander), A fülke (Phone Booth), Tigrisek földjén (Tigerland), Frászkarika (Fright Night), Förtelmes főnökök (Horrible Bosses), Beavatás (The Recruit), Különvélemény (Minority Report), Kárhozott szeretők (Ask the Dust), Daredevil, a fenegyerek (Daredevil), Törvényen kívül (American Outlaws), S.W.A.T. – Különleges kommandó (S.W.A.T.), Kényszerszünet (Intermission), „The War Zone”.
JOSH HUTCHERSON (Nod) eddigi főbb szerepei: Az éhezők viadala – Futótűz (The Hunger Games: Catching Fire), „Mockingjay”, „Red Dawn”, Utazás a rejtélyes szigetre (Journey 2: Mysterious Island), „Detention”, Havanna, szeretlek! (Seven Days in Havana), A gyerekek jól vannak (The Kids are All Right), Rémségek cirkusza (The Vampire’s Assistant), Carmel, Utazás a Föld középpontja felé (Journey to the Center of the Earth 3-D), Híd Terabithia földjére (Bridge To Terabithia), Szárnyas teremtmények (Winged Creatures), Tűzoltó kutya (Firehouse Dog), Rumlis vakáció (RV), Manhattan kicsiben (Little Manhattan), Zathura – Az űrfogócska (Zathura), Papák a partvonalon (Kicking and Screaming), A vándorló palota (Howl’s Moving Castle), Polar expressz (The Polar Express).
AMANDA SEYFRIED (MK) szerepei: Mamma Mia!, „A Million Ways to Die in the West”, A nyomorultak (Les Miserables, 2012), A nagy nap (The Big Wedding), Lovelace, Lopott idő (In Time), A lány és a farkas (Red Riding Hood), Kedves John! (Dear John), Levelek Júliának (Letters to Juliet), Chloe – A kísértés iskolája (Chloe), Ördög bújt beléd (Jennifer’s Body), Nine Lives, Alpha Dog, Amerikai fegyver (American Gun).
CHRISTOPH WALTZ (Mandrak) főbb filmszerepei: Django elszabadul (Django Unchained), Becstelen brigantyk (Inglourious Basterds), „Zero Theorem”, Az öldöklés istene (Carnage), Három testőr (The Three Musketeers), Vizet az elefántnak! (Water for Elephants), Zöld darázs (The Green Hornet), Gun-Shy, Lapislazuli – A medve szeme (Lapislazuli), Dorian, Az elveszett város kalandorai (She), Túlélőtúra (Falling Rocks), Ártatlan bűnöző (Ordinary Decent Criminal), „Our God’s Brother”, „The Beast”, Berlin Blues, Bénító vágy (Der Alte Affe Angst).
BEYONCÉ KNOWLES (Tara királynő) az egyik legelismertebb női dalszerző-előadó a kétezres évek popkultúrájában. Karrierje az 1990-es években indult, a Destiny’s Child nevű együttes énekeseként. 2003-ban elérte azt, ami csak a legnagyobbaknak is ritkán sikerült: DANGEROUSLY IN LOVE című szólóalbuma és a CRAZY IN LOVE című kislemeze egyszerre került az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság eladási listáinak első helyére. Beyoncé öt Grammy-díjat kapott egy éven belül. Azóta további három nagylemeze jelent meg (a B’DAY 2006-ban, az I AM… SASHA FIERCE 2008-ban, valamint a 4 2011-ben), és további 12 Grammy-díjat kapott.
Több filmben is szerepelt már, így például a 2006-os Rózsaszín párduc (The Pink Panter) című vígjátékban, a Dreamgirlsben, a 2009-es Cadillac Records – Csillogó fekete lemezek című musicalben, valamint az Őrült szenvedély (Obsessed) című thrillerben. Nagyjátékfilmes munkáit nemcsak énekes- és színésznőként, valamint dalszerzőként, de producerként is jegyzi.
AZIZ ANSARI (Mub) főbb szerepei: Jégkorszak 4. – Vándorló kontinens (Ice Age: Continental Drift), 30 perc vagy annyi se (30 Minutes or Less), Ki nevet a végén? (Funny People), Felhangolva (Get Him to the Greek), Spancserek (I Love You, Man), A szerv (Observe and Report), A meztelen dobos (The Rocker).
CHRIS O’DOWD (Grub) szerepei közül néhány: „Festival”, Kockafejek (sorozat, The IT Crowd), Koszorúslányok (Bridesmaids), Barátok babával (Friends With Kids), „The Sapphires”, „Moone Boy” (sorozat), „3, 2, 1…Frankie Go Boom”, 40 és annyi (This is 40), „Cuban Fury”, Vera Drake, Hogyan veszítsük el barátainkat és idegenítsük el az embereket? (How to Lose Friends & Alienate People), Gulliver utazásai (2010, Gulliver’s Travels), Gyógyegér vacsorára (Dinner for Schmucks).
PITBULL (Bufo) kubai származású, Miamiban élő dalszövegíró, rapper. Első nagy sikere a „Give Me Everything” volt, melyet slágerek sorozata követett. Legutóbb a Christina Aguilerűval közösen előadott „Feel This Moment”, valamint legutóbbi GLOBAL WARMING (2012) című albumáról a „Don’t Stop The Party” aratott világsikert. További nagylemezei: PLANET PIT (2011), ARMANDO (2010), REBELUTION (2009), THE BOATLIFT (2007), EL MARIEL (2006), M.I.A.M.I. – Money Is a Major Issue (2004).
JASON SUDEIKIS (Bomba professzor) eddigi nagyjátékfilmes munkái: Förtelmes főnökök (Horrible Bosses), Elhajlási engedély (Hall Pass), Egyszer fent… inkább lent (Eastbound and Down), „One Night on the Hudson”, „We’re the Millers”, „This is Where I Leave You”, „Relanxious”, Exférj újratöltve (The Bounty Hunter), Hétmérföldes szerelem (Going the Distance), Míg a jackpot el nem választ (What Happens in Vegas), „A Good Old Fashioned Orgy”, A rajongó (The Fan), „Watching the Detectives”, Ne hagyd magad, Bill! (Bill), Fél-profi (Semi-Pro), A meztelen dobos (The Rocker).
STEVEN TYLER (Nim Galuu) zenész, dalszerző, rockénekes, az Aerosmith karizmatikus frontembere. Úgy tartják, hogy Mick Jagger után ő a legenergikusabb színpadi előadó. Világszerte több mint 150 millió albumot adott el, és számtalan díjat nyert. Tavaly, 2012-ben jelent meg tizenötödik stúdióalbuma, a MUSIC FROM ANOTHER DIMENSION, 2013-ban pedig – hatvanöt évesen – világkörüli turnéra indul. 2011-ben jelent meg önéletrajzi könyve Does the Noise in My Head Bother You? címmel, valamint egyetlen szólóalbuma, az „(It) Feels So Good”.
AZ ALKOTÓK
CHRIS WEDGE (rendező) Oscar-díjas rendező, producer, a Blue Sky Studios egyik alapítója. Pályáját stop-motion animatorként kezdte. A MAGI/SynthaVisionnél közreműködött a Tron (1982) című Disney-film létrejöttében, majd a Warner Bros./Geffen Filmsnél a Bogaras Joe (Joe’s Apartment, 1996) animációs betéteinek elkészítésében.
Wedge írta és rendezte a Blue Sky első produkcióját, a „Bunny” (1998) című rövidfilmet, mely animációs rövidfilm kategóriában Oscar-díjat nyert. Azóta Wedge több világsikert is írt és rendezett, így például a stúdió első számítógépes animációval készült filmjét, a 2002-es Jégkorszakot (Ice Age), majd a 2005-ben bemutatott Robotokat (Robots). Executive producerként közreműködött a Jégkorszak 2. – Az olvadás (Ice Age: The Meltdown), a „Dr. Seuss’ Horton Hears a Who!”, a Jégkorszak 3. – A dínók hajnala (Ice Age: Dawn of the Dinosaurs), a Rio (2011), valamint a Jégkorszak 4. – Vándorló kontinens (Ice Age: Continental Drift) című rajzfilmekben.
LORI FORTE (producer) eddigi nagyjátékfilmes munkái: Toy Story, „Runaway Brain”, Az oroszlánkirály (The Lion King), Pocahontas, Jégkorszak 2. – Az olvadás (Ice Age: The Meltdown), Jégkorszak 3. – A dínók hajnala (Ice Age: Dawn of the Dinosaurs), Jégkorszak 4. – Vándorló kontinens (Ice Age: Continental Drift), „No Time For Nuts”.
JERRY DAVIS (producer) főbb munkái: Jégkorszak (Ice Age), Robotok (Robots), Kis nagy hős (Everyone’s Hero), Csimpilóták (Space Chimps), Toy Story.
JAMES V. HART (forgatókönyvíró, executive producer) munkái: Hook, Dracula, Mary Shelley: Frankenstein, Muppet Kincses Sziget (Muppet Treasure Island), Kapcsolat (Contact), Örök kaland (Tuck Everlasting), Szahara (Sahara), A szeretet szimfóniája (August Rush), Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője (Lara Croft Tomb Raider: The Cradle of Life), Az utolsó Mimic (The Last Mimzy).
WILLIAM JOYCE (forgatókönyvíró, executive producer) elsősorban gyermekeknek szóló könyveket ír és rajzol. Saját meséi, a „Rolie Polie Olie” és a „George Shrinks” alapján két animációs tévéműsort is készített. A Robotok (Robots) című animációs filmet producerként jegyzi. Képeskönyvei (Dinosaur Bob and His Adventures with the Family Lazardo, Santa Calls, The Leaf Men and the Brave Good Bugs, Bently & Egg) rendkívül népszerűek az Egyesült Államokban.
DAN SHERE (forgatókönyvíró) a nagy sikert aratott „George Lucas in Love” című rövidfilm egyik szerzője. A zöld urai a szerző első nagyjátékfilmes munkája.
TOM J. ASTLE (forgatókönyvíró) ez idáig az alábbi nagyjátékfilmekben és sorozatokban közreműködött: Zsenikém – Az ügynök haláli (Get Smart), Anyám nyakán (Failure to Launch), „Happy Smekday!”, Az edző (Coach), „The Hughleys”, Csillagkapu (sorozat, Stargate), „So Weird”, „Adventures in Wonderland”.
MATT EMBER (forgatókönyvíró) Tom J. Astle szerzőtársa. Ez idáig az alábbi nagyjátékfilmekben és sorozatokban működött közre: Zsenikém – Az ügynök haláli (Get Smart), Anyám nyakán (Failure to Launch), „Happy Smekday!”, „Becker”, „Titus”, „The Drew Carey Show”, „Grace Under Fire”.
DANNY ELFMAN (zeneszerző) napjaink egyik legtermékenyebb filmzene-szerzője, akit több ízben jelöltek már Oscar-díjra: Gus Van Sant Milk és Good Will Hunting, továbbá a Men In Black – Sötét zsaruk, és Tim Burton Nagy Halának (Big Fish) filmzenéjéért. További munkái: Óz, a hatalmas (Oz the Great and Powerful), Pókember (Spider-Man – Grammy-jelölés), Pókember 2. (Spider-Man 2), Darkman, Szimpla ügy (A Simple Plan), Pee-wee nagy kalandja (Pee-wee’s Big Adventure), Beetlejuice, Batman (Grammy-díj), Ollókezű Edward (Edward Scissorhands), Batman visszatér (Batman Returns), Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas), Támad a Mars! (Mars Attacks!), Az Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow), A majmok bolygója (Planet of the Apes), Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory), Halott menyasszony (The Corpse Bride), Alice Csodaországban (Alice in Wonderland), Éjsötét árnyék (Dark Shadows), Dick Tracy, Éjszakai rohanás (Midnight Run), Mission: Impossible, Wanted, Chicago, Napos oldal (Silver Linings Playbook), Ígéret földje (Promised Land), Men In Black – Sötét zsaruk 3. (Men In Black 3), Hitchcock, Frankenweenie – Ebcsont beforr (Frankenweenie), Született feleségek (Desperate Housewives), A Simpson család (The Simpsons), „Forbidden Zone”.
A Twentieth Century Fox Animation bemutatja a Blue Sky Studios produkcióját Chris Wedge filmjét „Epic” Producer: Lori Forte, Jerry Davis. Forgatókönyv: Tom J. Astle, Matt Ember, James V. Hart, William Joyce, Daniel Shere. Executive producer: James V. Hart, William Joyce. Zene: Danny Elfman. Rendezte: Chris Wedge
Színes, szinkronizált amerikai animációs film 3D-ben, 2013
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek