Marsupilami nyomában (Sur la piste du Marsupilami) - írta: Luke
Címkék: kritika Marsupilami nyomában
2012.10.04. 18:34
Amikor Dan Geraldo (Alain Chabat), a szenzációra éhes riporter Palombiába érkezik, még nem sejti, hogy hihetetlen felfedezés részese lesz. Leleményes helyi kísérője, Pablito (Jamel Debbouze) társaságában elképesztő kalandok sorát éli át a dzsungelben. Szembeszáll egy ördögi botanikussal, vérszomjas piranhákkal, egy sötét titkot őrző diktátorral, az ősi jóslat beteljesülését váró Paya törzzsel, hogy végül közölje a világgal a korszakalkotó hírt: az eddig csak mítoszokból ismert, pajkos állat, a Marsupilami tényleg létezik!
Két dolog miatt is érdekelt a film, egyrészt mert anno elég sok részt láttam a Marsupilami rajzfilmből, másrészt pedig Jamel Debbouze és Alain Chabat miatt, akiket az Asterix és Obelix: A Kleopátra küldetésben kedveltem meg, és azóta is örülök nekik, ha valahol "összefutunk". Előzetesen is számítottam rá, hogy nagy őrültséggel fogok szembekerülni, de helyenként a film még ezt is felülmúlta, de ez ezúttal abszolút jót jelent, és azt hiszem, ettől a párostól nem is várhattunk mást.
Chabat ezúttal sem bízta a dolgokat a véletlenre: a főszerep és a rendezés mellett a forgatókönyvírásából is kivette a részét. Egy biztos: érdekes dolgok kavaroghatnak a fejében, vagy esetleg időnként be volt tépve egy kicsit. Egyébként lehet, hogy ilyen állapotban még inkább telitalálat a film, aki kipróbálta, feltétlenül jelezze.
Ahogy a rövid történetleírásból is kiderül, a Marsupilami nyomában bővelkedik őrült karakterekben, akik közül mindenkinek jut 2-3 jó jelenet, de a pálmát természetesen Chabat és Debbouze viszik el. Ez a két fazon egyszerűen zseniális együtt, jó lenne még sok közös filmben látni őket. Ami a magyar változatot illeti, Debbouze ismételten Kerekes József hangján szólal meg, és ez a páros bizony telitalálat. Chabat ezúttal Haás Vander Pétert kapta, aki jól illik a karakterhez, és könnyedén megoldja a rábízott feladatot.Egyébként Marsupilami ahhoz képest, hogy címszereplő, relatíve keveset "szerepel", pedig kimondottan jól sikerült a megvalósítása, nincs az az érzése az embernek, hogy egy utólag odaanimált valamit nézne. De ami még meglepőbb, hogy a történet is tartogat fordulatok, köztük néhány olyat is, amikre garantáltan nem számít senki.
Aki vevő a kicsit (helyenként nagyon) idióta humorra, az őrült figurákra, vagy egyszerűen csak egy agykikapcsolós szórakozásra vágyik, semmiképp ne hagyja ki. 7/10.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek