Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan gondolkodtam már el olyan dolgokon legalább egyszer eddigi életük során, hogy mit tennének ha örökké élhetnének és nem örgednének, vagy mit tennének, ha pontosan tudnák, hogy mennyi idejük van még hátra az életből. Nos, Andrew Niccol-nak, a Gattaca rendezőjének legújabb filmje, a Lopott idő pontosan ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.

A sztori:
A nem túl távoli jövőben járunk egy olyan világban, ahol az emberek 25 éves koruk után nem öregszenek. Azonban ennek ára is van, mivel az emberek ugyan nem örgesznek, de 25 éves korukban elindul a bal kezükön egy számláló, ami azt mutatja, hogy mennyi idejük van még hátra, és ha ez eléri a nullát, akkor meghalnak. Ezért folyamatosan újra kell tölteni. Ilyen formán tulajdonképpen az idő az új fizetőeszköz ebben a világban a pénz helyett. Az emberket két egymástól jól elkülönülő kis világra osztott ez a helyzet, az egyikben a 25 évesnek kinéző gazdagok gyakorlatilag örökké élnek, míg a másikban a gettóban a szegények minden nap megküzdenek az életükért és azért, hogy újabb perceket/órákat szerezzenek az életükhöz.
Egy srác a gettóban, Will Salas (Justin Timberlake) váratlanul rengeteg időt kap egy az életét megunt gazdag embertől (Matt Bomer), de hatóság nem hiszi el, hogy az időmilliomos önszántából lemondott volna az idejéről, ezért gyilkossággal gyanusítják Will-t. A srác menekülni kényszerül, és útközben túszul ejt, hogy egy gazdag lányt, Sylvia-t (Amanda Seyfried), akivel szép lassan egymásba szeretnek. Ráadásul Will rájön arra is, hogy hogyan lehet teljesen felforgatni a tökéletlenül működő rendszert, ami az egész társadalomra komoly hatással lehet…

Nos, ebben a filmben szó szerint igaz az a mondás, hogy “Az idő pénz”. Az alkotás egyébként egy eléggé fura kettős társadalmat mutat be a másfél órás játékidő során, amelynek egyik felében a fényűzés és gondtalanság van, míg a másik felében az örökös harc dúl gyakorlatilag a mindennapi életért, és itt szó szerint igaz az, hogy az erősebb győz, a vesztes pedig meghal. Ezt a kettősséget nagyon próbálja ábrázolni, és azért ha körülnézünk mai világunkban azért észre lehet venni az apró utalásokat.
Ezzel együtt sajnos nem sikerült a rendezőnek kellő részletességgel bemutatni a két különböző világot. Valahogy a gettó bemutatásánál nem mindig érezni azt a feszültséget, hogy bármi nyomasztja az embereket. Hiszen a rendező úgy mutatja be a gettót mintha minden ott élő egyszerűen beletörődött volna sorsába és már harcolni sem akar ellene.
A gazdagok világáról még kevesebb részlet derül ki.
Ami még azért feltűnő, hogy ha már a film arról szól, hogy senki sem öregszik 25 éves kora után, akkor nem ártott volna úgy kiválogatni a szereplőket, hogy mindenki kb. 25 évesnek nézzen ki.
Emellett a film nem rossz, ugye a már a post elején említett kérdéseken abszolút el lehet gondolkodni közben. Ráadásul az akciójelenetek is abszolút a helyükön vannak. Ezzel együtt úgy éreztem, hogy kicsit lassan indul be a film, majd a film vége felé meg mintha kicsit olyan “kapkodós” lenne az egész. Plusz egy-két dolgot azért szerintem túl egyszerűen elintéztek benne. De mindezek ellenére nem bántam meg, hogy ráfordítottam a megtekintésre szánt időt.

Andrew Niccol tehát ismét készített egy olyan filmet, amin azért lehet gondolkodni bőven, de lehetett volna ez jobb is, akár mondjuk hosszabb játékidővel. Egyébként a forgatókönyvet is maga Niccol írta a filmhez.
Ami a színészeket illeti, Justin Timberlake ugyebár énekesként vált igazán ismetté, és sokan csak legyintenek, amikor szerepel egy filmben. Viszont azt el kell ismerni, hogy egy-két korábbi filmjében mint pl. az Alpha Dog vagy a The Social Network bizony megmutatta, hogy a színészethez is van tehetsége, és ebben a filmben sem lehet rá panasz.
Amanda Seyfried is jó választás volt az időmilliomos lányának szerepére. A mellékszereplők közül pedig az időrendőrt alakító Cillian Murphy-t érdemes kiemelni.
Mellettük azért mellékszerepekben egy-két sorozatos arc is feltűnik rövidebb-hosszabb időre, mint pl. Olivia Wilde (Doctor House), Vincent Kartheiser (Angel, Mad Men) vagy Johnny Galecki (The Big Bang Theory)

Értékelés:
Egy mindenképpen érdekes és elgondolkodtató Sci-Fi, amiből én úgy érzem, hogy az alapsztori alapján kicsit talán többet is ki lehetett volna hozni. 6/10