Megmondom őszintén, hogy mostanában ritkán nézek romantikus vígjátékot. Úgy veszem észre ugyanis, hogy a témában már nem igazán tudnak újat mutatni, és minden ilyen jellegű film szinte egy az egyben ugyanarról szól. Jó persze a kerettörténet más. Múlt hétvégén azonban mégis úgy döntöttem, hogy adok egy esélyt Adam Sandler és Jennifer Aniston közös filmjének a „Kellékfelség”-nek és megnéztem.

A film története röviden:
Évekkel ezelőtt Danny (Adam Sandler) az esküvője előtti percekben tudta meg, hogy menyasszonya átveri őt, ezért otthagyta. Azonban jegygyűrűjét megtartotta, mert rájött, hogy csajozáshoz „remek” eszköz lehet. Ezt évek óta ki is használja, ám most megismerkedik egy lánnyal Palmer-rel (Brooklyn Decker), akivel hosszú idő óta először komoly kapcsolatra vágyik. Ám a lány meglátja a jegygyűrűt, ezért Danny-nek sürgősen ki kell találnia valamit. Megkéri hát titkárnőjét Katherine-t (Jennifer Aniston), hogy játssza el a feleségét, akitől éppen válni szeretne…

Megmondom őszintén kicsit tartottam a filmtől, mert bevallom, Adam Sandler legutóbbi egy-két filmje nem igazán jött be.

Viszont a megtekintés után azt mondom, hogy ebben a filmben most kellemesen csalódtam.

A film alapja tulajdonképpen egy kegyesnek induló hazugság, amely a cselekmény előrehaladtával egyre újabb és újabb hazugságokat eredményez, és hatalmas bonyodalmakat okoz. Szerencsére ezeket a bonyodalmakat sikerült igazán humoros, vicces, de nem erőltetett formában bemutatni, így jókat lehet rajta nevetni. Igaz, korábban láthattunk már olyan filmeket, amiknek gyakorlatilag ugyanez volt az alapja, de itt mégis sikerült ezt olyan jól előadni, hogy nem volt zavaró. Az is jó pont, hogy a készítők nem erőltették azt, hogy minden jelenetben viccesnek kell lenni, így a családias, romantikus jeleneteknek is jutott hely, de szerencsére azokat sem vitték túlzásba.
Az viszont igaz, hogy a történet sok meglepetést nem tartogat, és igazából már az elején szinte pontosan lehet tudni, hogy mi lesz a vége, de (ahogy a bevezetőben is utaltam rá), ez a legtöbb romantikus vígjátéknál így van.
Amit negatívumként tudnék említeni, az az, hogy talán kicsit hosszú lett a film, majdnem két órás volt, így néhány helyen sajnos kissé leült. Lehet, hogy másfél órába jobban belefért volna. Aztán néhány karaktert egyszerűen feleslegesnek tartottam a filmben.

A rendező Dennis Dugan volt, akinek ez már a negyedik közös filmje Adam Sandler-rel a „Férj és Férj” és a „Ne szórakozz Zohannal!”, és a „Nagyfiúk” után. A forgatókönyvet Allan Loeb és Timothy Dowling írták.

Ami a szereplőgárdát illeti, Adam Sandler hozza a szokásos vicces formáját, és Jennifer Aniston is abszolút jó partner volt ebben. Mellettük még Nick Swardson-t érdemes megemlíteni, aki Danny lökött unokatestvére, Eddie szerepében parádézik. Brooklyn Decker-t én személy szerint semmilyen filmben nem láttam, de itt abszolút hozta az „eyecandy” faktort. Feltűnt még Nicole Kidman is, akinek a karakterét én igazából kicsit feleslegesnek éreztem a filmben. Plusz még Minka Kelly is cameozott egyet.

Értékelés:

Ahogy már az írás során korábban utaltam rá, én kellemesen csalódtam a filmben, rosszabbra számítottam, azonban egy kifejezetten szórakoztató darabra sikeredett a „Kellékfeleség”.  Persze újat ez a film sem mutat a témában, de egyszer bőven nézhető. Szám szerint én 6.5/10-et tudnék rá adni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.