A film VI. György király (Colin Firth) igaz történetét meséli el, aki bátyja, David lemondása után került hatalomra. György vonakodva vállalta el az uralkodást, ugyanis gyerekkora óta dadogással küzdött, így képtelen volt nyilvános beszédek megtartására, márpedig a rádió elterjedésével ez elkerülhetetlenné vált. Számos logopédus próbált segíteni az uralkodón, de egyikük módszere sem bizonyult elég hatékonynak, mígnem felesége (Helena Bonham Carter) rátalált a meglehetősen sajátos módszereket alkalmazó ausztrál származású Lionel Logue-gal (Geoffrey Rush), aki óráik során nem csak a király beszédén próbált javítani, hanem megpróbált bátorságot is önteni belé.

A király beszéde a jó nevű színészek révén már a forgatás megkezdése előtt felhívta magára a figyelmet, majd a számos jelölés és díj bizonyította, hogy Tom Hooper rendezőék nem végeztek rossz munkát. Témájából fakadóan aligha meglepő, hogy a film egy igazi angol produkció, szinte minden résztvevője a szigetországból származik, és a forgatás is ott zajlott. De A király beszéde nem a szép helyszínek, a korhű környezet, és még csak nem is a jó rendezés miatt marad emlékezetes, hanem a színészeknek köszönhetően, hiszen a főszereplő trió minden megmozdulását öröm nézni. Geoffrey Rush egy igazi pimasz úriembert formáz meg, aki ugyan tiszteli az uralkodót, de pontosan tisztában van saját magával is, és egyenlő félnek tekinti magát a királlyal. Helena Bonham Cartert furcsa volt egy ennyire normális karakter bőrében látni, a sok őrült szerep után tőle már ez számít meglepetésnek, de természetesen nagyon jól megoldotta a feladatát. Arra viszont egyiküknek sem volt szemernyi esélye sem, hogy Colin Firth elől lenyúlják a showt, hiszen stílusosan fogalmazva igazán királyi alakítást láthatunk tőle. Úgy látszik, a Bridget Jones Mr. Darcyját „vénségére” megtalálták az igazán jó szerepek is, de erre mondják azt, hogy jobb később, mint soha, így ennek csak örülhetünk. Valószínűleg kétség sem férhet hozzá, hogy a Golden Globe után az Oscar-díjat is beteheti a szekrényébe, csak aztán nehogy az legyen, hogy annyira belemerült a karakterbe, hogy a köszönőbeszéde közben is dadogni fog.

A király beszéde tehát egy jó film, melynek a szereplőkön túl a legnagyobb erénye, hogy egy ilyen látszólag érdektelen témából olyan érdekes történetet kerekítettek, hogy a két órás játékidő is nagyon hamar elrepült. Felség, egy 8/10 a jutalmuk cserébe.

Az idei Oscar-on 12 jelölés kapó, A király beszéde (The King's Speech) a magyar plakát után megkapta feliratos bemutatóját is.

A The King's Speech egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe. Miután bátyja lemondott, George azaz Bertie foglalta el trónt - igen kelletlenül. A király nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott a liberális szellemiségű Lionel Logue-al, aki csöppet sem hagyományos ülésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni.

Tom Hooper (John Adams, Elizabeth) történelmi drámájában Colin Firth, Geoffrey Rush és Helena Bonham-Carter mesteri hármasa kelti életre egy nem mindennapi barátság történetét. A film elnyerte a rangos Torontói Filmfesztivál fődíját.

Hazai mozipremier: 2011. február 03. Forgalmazza: Budapest Film

Colin Firth, Geoffrey Rush, Helena Bonham Carter, Guy Pearce, Derek Jacobi, Timothy Spall és Michael Gambon főszereplésével a The Weinstein Company november 26-án mutatja be korlátozott teremben a The King's Speech (hazai mozibemutató: 2011. február 3. Forgalmazza: Budapest Film) című történelmi drámát, melyet David Seidler rendezett Tom Hooper forgatókönyve alapján. A film VI. György brit uralkodót mutatja be.

Érdekesség, hogy a The King's Speech nyerte el a Torontói Filmfesztivál fődíját ebben az évben.