A ’60-as évek első felében járunk London egyik külvárosában, Twickenhamben. Itt él a 16 éves Jenny Mellor (Carey Mulligan) szüleivel. A lány szép, sok barátja van, és jól is tanul, egyedül a latin megy neki gyengébben. Édesapja, Jack (Alfred Molina) azt szeretné, ha Jenny az Oxfordon tanulna tovább, hogy ezáltal olyan lehetőségek nyíljanak meg előtte, amilyenek neki sosem adattak meg. Jenny élete azonban egy csapásra megváltozik, mikor egy zenekari próba után összetalálkozik a nála jóval idősebb Daviddel (Peter Sarsgaard), aki menő klubokban és előkelő körökben mozog. Jenny-t természetesen hamar magával ragadja ez a világ, hiszen valójában ő mindig is ezekre a dolgokra vágyott, de idővel rá kell jönnie, hogy nem minden az, aminek látszik.

http://img7.indafoto.hu/5/7/60437_7dedd8fd08abd182261431db20a68bb4/8905023_d6c26ad4788ebdb063a83708bcaa9b20_m.jpg

Lone Scherfig rendezőnő nagyon jól ragadta meg a ’60-as évek Angliájára jellemző stílusjegyeket, így, ha nem ráz ki kapásból a hideg ettől az időszaktól, már az első perctől képes magával rántani minket a kor hangulata. A film első 30-40 percében még nem kezdődik meg a bonyodalom, de már David első felbukkanása után érezzük, hogy itt valami nincs rendben, és a film nem csak egy könnyed mese lesz egy lányról.

A színészekről egytől egyig csak dicsérően lehet szólni, kellemes meglepetés volt Dominic Coopert egy kicsit másabb szerepben látni a Mamma Mia után, és Alfred Molina is egy újabb oldaláról mutatkozott be Jenny apjának szerepében.  Peter Sarsgaard is könnyed magabiztossággal hozza David karakterét, de a film igazi aduásza egyértelműen Carey Mulligan, akinek játékáról szerintem mindent elmond, ha azt írom, hogy teljesen megérdemelt az összes jelölés és díj, amit Jenny megformálásáért kapott. Egyszerűen annyira bájos és magával ragadó, hogy akármennyi hülyeséget is csinál Jenny, nem tudunk nem együtt érezni vele, mert annyira szeretnivaló jelenség.

Ezek után már nyilván kiderült, hogy nekem nagyon tetszett a film, így részemről jár is érte a 8/10.

Egy lányról (2009)
(An Education)

A hatvanas évek külvárosi Londonjában élő Jenny (Carey Mulligan) még nincs 17 éves. A ragyogóan okos és csinos diáklány franciául tanul, csellózik, és Oxfordban készül folytatni tanulmányait kissé vaskalapos apja (Alfred Molina) legnagyobb örömére, közben a felnőtt életről álmodozik Juliette Greco lemezt hallgatva hálószobájában. Egy nap megismerkedik a harmincas Daviddel (Peter Sarsgaard), aki autóján hazaviszi az esőben ázó lányt. A találkozásból hamarosan románc lesz. A kifinomult férfi olyan életstílussal ismerteti meg Jenny-t, amiről addig csak álmodott. Az éttermek, színházak, aukciók, lóversenyek, vidéki kiruccanások és a szerelem forgatagában Jenny kezdi elveszíteni érdeklődését a tanulás iránt, és ez ellen David simulékony modorától elkápráztatott konzervatív szülei sem tiltakoznak. Bár Oxford már kéznyújtásnyira van, otthagyja az iskolát, és az új életre készül, amikor egy nap többtonnás sziklatömbként rászakad az igazság. Szembe kell néznie a kérdéssel: mit akar kezdeni az életével?

A dán Lone Scherfig (Olasz nyelv kezdőknek, Wilbur öngyilkos akar lenni, Red Road) érzékeny drámája Lynn Barber memoárjából készült, melyet az ünnepelt brit író, Nick Hornby adaptált filmvászonra. A számos díjjal jutalmazott filmet 3 Oscar-díjra jelölték, a legjobb film, a legjobb színésznő és a legjobb forgatókönyv-adaptáció kategóriájában.

Színes, feliratos angol dráma, 95 perc
Szereplők: Carey Mulligan, Peter Sarsgaard, Alfred Molina, Cara Seymour, Olivia Williams
Rendező: Lone Scherfig
Forgalmazza: Budapest Film
Mozipremier: 2010. április 8.

süti beállítások módosítása