Ebben a filmben mindenki sír... Non-stop. Na, ennyibe benne is van a lényeg... Na jó, írok még pár gondolatot: The Possession (A Démoni Doboz).

A történet elég standard misztikus-horror-thiller alapokon nyugszik. Persze az elején elsütik a Paranormal Activity poénját: Tehát a nézővel közlik, hogy ez egy igaz történet.

Maga a film engem nem mozgatott meg, megjegyzem most nem lehet minden szavamat készpénznek venni, mert nem igazán szeretem az ilyen filmeket... Akárhogy is, meg kell adni, hogy a főszerepben játszó Nathasa Calis, kiemelkedően jól játszott. A szerepe igen standard volt: a 10 éves kislány, akinek a szülei elváltak. Van egy energetikusabb nővére és szereti a Dobozokat... A démoni Dobozokat. Amúgy az ilyen Dobozban-a-szellem együttest már párszor eljátszották, de Zsidó-szellem még nem volt, ugyanis a Dobozban egy Zsidó szellem volt. Tehát aákár horror akár nem csak 16-os karikát kapott, amit teljesen meg is értek, mert annyira nem lett ez horror. Persze volt itt minden kellék, zene is pont úgy sikerült ahogy annak lenni kell. Volt nekünk vizes aszfalt meg minden tuti anyag, ami a horrort azzá teszi ami. Mégis, nem jött át nekem teljesen. Olyan érzésem volt a film közben, hogy nem is tudom mintha egy misztikus-családi-drámát néznék néhány thriller jelenettel. Persze nem panaszkodom a film így is megüt egy bizonyos szintet, de valljuk be: nem egy Kaptár vagy Alien szintű film volt. 

Ami az egész dolgot feldobta, hogy mindenki sír: főleg Nathasa... Ezáltal a készítők próbáltak szemre közelíteni és így egyfajta hangulatot adtak a filmnek, ha már van egy alaphangulat, akkor már egészen meglágyul a szívem. 

Mindent összevetve több dolgot is megjegyeznék így a végére: Elsőként, hogy Nathasa majd keressen fel engem mondjuk 6-8 év múlva. Második: megtudtuk, hogy az Amcsik házteteje milyen felülnézetből (Sokkal jobb volt mint a Google Maps...). Végül pedig: Gyerek kezébe ne adjál régi kinézetű alig kinyitható héber feliratos Dobozt!! Miért tennél ilyet?! 6/12

Wexylum

süti beállítások módosítása